Milyenek a felvételi pontszámítási szabályai 2019-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Néhány évvel ezelőtt érettségiztem, és jövőre szeretnék felvételizni egyetemre. Természettudományos tárgyból nincs érettségi eredményem – ahhoz, hogy jelentkezni tudjak egy alapszakra, érettségit kell tennem valamelyik természettudományos tárgyból?
Gyakori félreértés, hogy a felsőoktatási felvételihez természettudományos tárgyból is érettségizni kell – pedig ez továbbra sem általános feltétel, csak bizonyos szakoknál (ezek közé tartoznak maguk a természettudományos szakok, az orvosi- és egészségtudományi és több más képzés is).
Az érettségi pontok számításakor a jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből összesen legfeljebb 100 pont számítható.
A tanulmányi pontok számításakor viszont valóban figyelembe kell venni egy – legalább két évig tanult – természettudományos tárgy középiskolai év végi eredményét. Ez lehet földrajz, biológia, kémia, fizika, természettudomány és természetismeret.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: emelt szintű érettségi
Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek 2019-ben? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
