Milyenek a felvételi pontszámítási szabályai 2019-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Néhány évvel ezelőtt érettségiztem, és jövőre szeretnék felvételizni egyetemre. Természettudományos tárgyból nincs érettségi eredményem – ahhoz, hogy jelentkezni tudjak egy alapszakra, érettségit kell tennem valamelyik természettudományos tárgyból?
Gyakori félreértés, hogy a felsőoktatási felvételihez természettudományos tárgyból is érettségizni kell – pedig ez továbbra sem általános feltétel, csak bizonyos szakoknál (ezek közé tartoznak maguk a természettudományos szakok, az orvosi- és egészségtudományi és több más képzés is).
Az érettségi pontok számításakor a jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből összesen legfeljebb 100 pont számítható.
A tanulmányi pontok számításakor viszont valóban figyelembe kell venni egy – legalább két évig tanult – természettudományos tárgy középiskolai év végi eredményét. Ez lehet földrajz, biológia, kémia, fizika, természettudomány és természetismeret.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: emelt szintű érettségi
Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek 2019-ben? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
