Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek 2019-ben? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.
Az emelt szintű érettségiért többletpontot kaphattok: vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek.
Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.
Fontos: sok szakra csak úgy kerülhettek be, ha egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tesztek, a 2019-es listát itt találjátok:
Itt a lista: ezekhez a szakokhoz már 2019-ben is emelt szintű érettségi kell
2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akik minimum egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek, emellett van egy - legalább B2-es, vagyis középfokú - nyelvvizsgájuk. 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból.
Végzős középiskolások, figyelem! Ezt már most tudni lehet a 2019-es felvételiről
Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
