Így lehet diplomát szerezni érettségi és felvételi nélkül - legálisan

Kanada azon országok egyike, ahol akár az érettségi megszerzése nélkül is lehet egyetemre járni, majd diplomát szerezni. Ontario tartományban különösen kedvezőek a lehetőségek, a leendő hallgatóknak csupán néhány feltételnek kell eleget tenniük.

  • Eduline

Az angolszász országokban a mature student kifejezést használják azokra az egyetemistákra, akik már nagykorúak, de nem fejezték be a középiskolát, ennek ellenére elkezdhették felsőfokú tanulmányaikat. Ontarióban mindazok, akik már elmúltak 21 évesek, és a fenti kritériumok mellett rendelkeznek valamilyen szakmai tapasztalattal – ami akár önkéntes vagy gyakornoki munka is lehet –, érettségi nélkül is felvételizhetnek a legtöbb kanadai egyetemre.

Magyarországon érettségi nélkül nincs felvételi - máshol a bukott diákok is próbálkozhatnak
Túry Gergely

Sokan közülük elvégezték ugyan a középiskolát, de az érettségin megbuktak – ennek ellenére megírhatják a felsőoktatási felvételi vizsgát, és ha eléri a ponthatárt, bárki máshoz hasonlóan elkezdhetik az egyetemet. Egy romániai magánegyetem furcsa ötlettel állt elő júliusban: az érettségin elbukott diákokat is felvették volna. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nincs szükség érettségire, ha jók a jegyek

Akinek felvételizni sincs kedve, beiratkozhat valamelyik „open universityre” – ezekben az intézményekben nincs felvételi vizsga, és érettségi bizonyítványra sincs szükség, csupán egy alsó korhatárt adnak meg. Több felsőfokú, akkreditált képzés közül lehet választani, majd egy év tanulás után már szabadon át lehet menni valamelyik hagyományos szerkezetű ontariói egyetemre – igaz, ehhez jó jegyek és vizsgaeredmények kellenek. Hasonló a helyzet a hazai OKJ-képzésekhez hasonló szakokat indító iskolákkal is, amelyek szintén átjárót jelentenek az érettségi nélküli, de tanulni vágyó diákok számára.

A „top 6” szintén ontariói sajátosság: a diákoknak nem feltétlenül kell felvételizniük, úgy is bekerülhetnek az egyetemre, hogy a gimnázium utolsó két évében szerzett jegyek átlagát kiszámítják, majd a legjobb eredményű tanulókat automatikusan felveszik az első évfolyamra. A megjelölt szaktól függően mindig a hat legrelevánsabb tantárgyat veszik figyelembe, így például az üzleti és gazdasági képzéseknél a matematikát, a történelmet és az informatikát, míg a természettudományi szakoknál a földrajzot, a biológiát, a fizikát és a kémiát.

A kiskapu: ismeretség és ajánlólevél

Egy jól összerakott, gazdag portfólió is elegendő lehet a sikeres felvételihez: ebbe a dossziéba minden fontos tanulmányi eredményt igazoló dokumentumot, dolgozatokat, projektfeladatokat és tanári ajánlólevelet érdemes beletenni. Akiknek így sem sikerül bekerülni az egyetemre, azoknak az egyik kanadai honlap azt tanácsolja, kössenek ismeretségeket az intézmények felvételi osztályán – egy-két ismerős ugyanis könnyen elintézheti, hogy érettségi nélkül is bejussanak.

eduline

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.