Felvételi 2011: az öt legnépszerűbb szak és egyetem

Többen jelentkeztek informatikai, természettudományi, műszaki, orvosi és művészeti képzésekre, a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területen azonban kevesebben szeretnének továbbtanulni – derül ki a legfrissebb jelentkezési adatokból. A legtöbb hallgatót vonzó szakok listája alig változott.

  • Eduline
Legnépszerűbb szakok 2010-benLegnépszerűbb szakok 2011-ben
Turizmus-vendéglátásGazdálkodás és menedzsment
Gazdálkodás és menedzsmentTurizmus és vendéglátás
JogászPénzügy és számvitel
Mérnök informatikusKereskedelem és marketing
Pénzügy és számvitelMérnök informatikus

Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – ezek a 2011-es felvételi eljárás legnépszerűbb alapképzései.

A 2011-es felvételi eljárás nagy nyertese a művészeti és művészetközvetítési terület, ahol kilenc-tíz százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de az orvosi és egészségtudományi, a természettudományi, a műszaki és az informatikai szakokat is többen választották, mint 2010-ben. A bölcsészettudományi és társadalomtudományi karokon is kevesebben szeretnének továbbtanulni, kilenc-tíz százalékkal csökkent a felvételizők száma. A 2010-es legnépszerűbb szakokról és a jelentkezők számáról bővebben itt olvashatsz.

A legnépszerűbb egyetemek – nincs nagy meglepetés

A legtöbb felvételizőt vonzó egyetemek, főiskolák listája sem okozott meglepetés: ahogy az előző években, úgy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre adták be a legtöbben jelentkezésüket. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem követi.

Ponthatárhúzás 2010-ben: változtak a jelentkezési tendenciák

Alapképzésre összesen 95 660-an, egységes, osztatlan szakokra 10 622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzése pedig 25 506-an adtak be kérelmet - ugyanannyian, mint 2010-ben. "A felsőfokú szakképzés iránti érdeklődés 5-7 százalékkal növekszik az elmúlt években, úgy tűnik, a diákok felfedezték ezt a képzési formát" - mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a jelentkezési adatokat bemutató sajtótájékoztatón. A felvételizők többsége, 81 054 diák az elektronikus jelentkezést választotta, számuk idén először haladta meg a hagyományos, postai úton jelentkezők számát.

Az állandó lakhely alapján a legtöbben, több mint 42 ezren a közép-magyarországi régióból jelentkeztek, a legkevesebben Tolna és Nógrád megyéből. Államilag támogatott képzésre első helyen 124 378-an, költségtérítéses képzésre 18 022-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések között nőtt a felsőfokú szakképzésre, és némileg csökkent a mesterképzésre jelentkezők száma. Melyik szakra lesz a legnehezebb bekerülni idén? Összefoglalónkat és a képzések listáját itt találod.

Kevesebb hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis valószínűleg nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 40 610 hallgató alapszakon, 2840-en egységes, osztatlan képzésen, 10 ezren a felsőfokú szakképzésben, 19600-an pedig mesterszakon folytathatják tanulmányaikat szeptembertől.

Oktatási Hivatal

A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.

Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.