Többen jelentkeztek informatikai, természettudományi, műszaki, orvosi és művészeti képzésekre, a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területen azonban kevesebben szeretnének továbbtanulni – derül ki a legfrissebb jelentkezési adatokból. A legtöbb hallgatót vonzó szakok listája alig változott.
| Legnépszerűbb szakok 2010-ben | Legnépszerűbb szakok 2011-ben |
| Turizmus-vendéglátás | Gazdálkodás és menedzsment |
| Gazdálkodás és menedzsment | Turizmus és vendéglátás |
| Jogász | Pénzügy és számvitel |
| Mérnök informatikus | Kereskedelem és marketing |
| Pénzügy és számvitel | Mérnök informatikus |
Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – ezek a 2011-es felvételi eljárás legnépszerűbb alapképzései.
A 2011-es felvételi eljárás nagy nyertese a művészeti és művészetközvetítési terület, ahol kilenc-tíz százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de az orvosi és egészségtudományi, a természettudományi, a műszaki és az informatikai szakokat is többen választották, mint 2010-ben. A bölcsészettudományi és társadalomtudományi karokon is kevesebben szeretnének továbbtanulni, kilenc-tíz százalékkal csökkent a felvételizők száma. A 2010-es legnépszerűbb szakokról és a jelentkezők számáról bővebben itt olvashatsz.A legnépszerűbb egyetemek – nincs nagy meglepetés
A legtöbb felvételizőt vonzó egyetemek, főiskolák listája sem okozott meglepetés: ahogy az előző években, úgy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre adták be a legtöbben jelentkezésüket. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem követi.
Alapképzésre összesen 95 660-an, egységes, osztatlan szakokra 10 622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzése pedig 25 506-an adtak be kérelmet - ugyanannyian, mint 2010-ben. "A felsőfokú szakképzés iránti érdeklődés 5-7 százalékkal növekszik az elmúlt években, úgy tűnik, a diákok felfedezték ezt a képzési formát" - mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a jelentkezési adatokat bemutató sajtótájékoztatón. A felvételizők többsége, 81 054 diák az elektronikus jelentkezést választotta, számuk idén először haladta meg a hagyományos, postai úton jelentkezők számát.
Az állandó lakhely alapján a legtöbben, több mint 42 ezren a közép-magyarországi régióból jelentkeztek, a legkevesebben Tolna és Nógrád megyéből. Államilag támogatott képzésre első helyen 124 378-an, költségtérítéses képzésre 18 022-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések között nőtt a felsőfokú szakképzésre, és némileg csökkent a mesterképzésre jelentkezők száma. Melyik szakra lesz a legnehezebb bekerülni idén? Összefoglalónkat és a képzések listáját itt találod.Kevesebb hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis valószínűleg nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 40 610 hallgató alapszakon, 2840-en egységes, osztatlan képzésen, 10 ezren a felsőfokú szakképzésben, 19600-an pedig mesterszakon folytathatják tanulmányaikat szeptembertől.
A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.
Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
