Az osztrák főváros négy évig szerepelt az első helyen, idén azonban csak második lett.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb felmérése szerint a dán főváros, Koppenhága lett a világ legélhetőbb városa, ezzel pedig átvette az első helyet Bécstől, amely idén csak a második helyen végzett – Zürich városával holtversenyben.
Koppenhága már korábban is bezsebelt egy első helyet - nemrég a világ legboldogabb városának is megválasztották.
Az EIU évente rangsorolja a világ nagyvárosait élhetőség szempontjából, idén 173 település szerepel az összeállításban. A listát olyan tényezők alapján állítják össze, mint a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, a környezet és az infrastruktúra. Koppenhága idén kivételes eredményt ért el: a stabilitás, az oktatás és az infrastruktúra terén is maximális, 100 pontot kapott.
A lista élmezőnyében továbbra is erős az ausztrál és a svájci jelenlét. Melbourne, Sydney és Adelaide is bekerült a legjobb tízbe, ahogy Svájcból Zürich mellett Genf is ott van a rangsor élén. A kanadai Vancouver, a japán Oszaka és az új-zélandi Auckland szintén kiemelkedő helyezést ért el.
A 2025-ös év legélhetőbb városai az EIU szerint:
1. Koppenhága
2. Bécs
2. Zürich
4. Melbourne
5. Genf
6. Sydney
7. Osaka
7. Auckland
9. Adelaide
10. Vancouver
Az eredményekből az is kitűnik, hogy globális szinten – ha csak kis mértékben is – javult az élhetőség több mutatója: különösen az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra terén értek el pozitív változást, még olyan régiókban is, mint Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet, például Szaúd-Arábia.
Ugyanakkor nem minden térség teljesített jobban: több nyugat-európai város, köztük London is visszacsúszott a listán a korábbi helyezéséhez képest.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
