Érettségi rácsok mögött: fogvatartottak is vizsgáztak ezen a héten
33-an tettek érettségi vizsgát hétfőn magyar nyelv és irodalomból.
Nyolc elítélt tett érettségi vizsgát magyar, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból az érettségi vizsgák első hetén a Szegedi Fegyház és Börtönben - írja a honlapján a Büntetés-végrehajtás.
A közlemény szerint a fogvatartottak érettségije ugyanúgy zajlott, mint bármelyik közoktatási intézményben.
"Az iskolakörlet folyosóját a várakozás csendje járja át. Az elítéltek hangulata és arca izgalomról árulkodik. Vizsgadrukk, mondják" - írták, hozzátéve, hogy legyen szó általános iskolai, középfokú- vagy felsőfokú tanulmányokról, az oktatás szerepe segíti az elítéltek társadalmi reintegrációjának elősegítését.
Az érettségire készülés folyamán megtapasztalják, hogy tanulni nemcsak jó, hanem érdemes is, hiszen ezzel önbecsülésük is növekszik, a megszerzett tudás magabiztosságot, reményt ad, amit kamatoztathatnak, további tanulmányokat, szakmát építhetnek rá, s egy új, lehetőségekkel teli új világ nyílhat meg előttük szabadulásukat követően egy jobb életre.
A kötelező tárgyak után a következő napokban a rabok földrajzból is érettségiznek.
Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban azt is megemlítik, hogy a Csillagbörtönben, Magyarország egyik legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetében 2004 óta van lehetősége vizsgát tenni az elítélteknek. Ezzel a lehetőséggel évi körülbelül tíz fogvatartott él.
33-an tettek érettségi vizsgát hétfőn magyar nyelv és irodalomból.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.