A "mesterséges intelligencia" lett az év szava 2023-ban

Egy év alatt négyszeresére nőtt a használatának gyakorisága.

  • Székács Linda

Az AI-t, vagyis a mesterséges intelligenciát választotta az év szavának a brit Collins szótár - jelentette be a HarperCollins kiadó szerdán.

A kiadó az alapján választja ki az év szavát, hogy mely angol kifejezések használata ugrott meg az elmúlt egy évben az interneten, a közösségi médiában, valamint az újságokban és egyéb folyóiratokban. Az AI kifejezés használata pedig egy év alatt mintegy négyszeresére nőtt.

Az év leggyakrabban használt kifejezései közé került ugyanakkor a "de-influencing" kifejezés is, ami leginkább arra a jelenségre utal, amikor egy a közösségi médiában ismert személy arra használja fel a befolyását, hogy bizonyos termékek kerülésére hívja fel a figyelmet. De bekerült a listába a "nepo baby" kifejezés is, ami olyan hírességek gyerekeire utal, akik a szüleik hírnevének köszönhetően építenek karriert, valamint a "greedflation", ami pedig azt jelenti, hogy a vállalatok az inflációra hivatkozva emelik az áraikat, valójában viszont a saját profitrátájukat növelik.

A tavalyi évben egyébként az év szava a "permakrízis" kifejezés volt, ami egy hosszabb időn keresztül fennálló bizonytalan, szorongásos, búskomor állapotra utal. Ennek a kifejezésnek a használata feltehetőleg az orosz-ukrán háború kirobbanása és a koronavírus-járvány utóhatásai miatt növekedett meg 2022-ben.

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.