A magyar tudóst kedden értesítették arról, hogy társaival közösen megkapta a fizikai Nobel-díjat.
"Nagyon visszahúzódó, egyszerű, szerény ember. Soha nem volt hivalkodó, soha nem volt nagyképűen viselkedő ember. Ember tudott maradni" - így jellemezte Krausz Ferenc Nobel-díjas, móri születésű osztrák-magyar állampolgárságú fizikust a móri Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója, Kajós Péterné az RTL Híradóban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden jelentette be, hogy Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után a fizikai Nobel-díjat is egy magyar származású kutató, Krausz Ferenc és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja. Krausz és kutatócsoportja ugyanis "elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel," ezzel megalapozva az attofizika tudományát, melynek segítségével olyan súlyos betegségek korai szakaszban való feliserését segíthetik elő, mint a rák és az Alzheimer-kór.
Krausz 1985-ben a Műegyetemen villamosmérnöki diplomát, az ELTE Természettudományi Karán pedig fizikusi diplomát szerzett, doktori fokozatát pedig a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. A kutató 20 éve él Németországban, ahol 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője is.
Korábbi iskolájának falát már évek óta díszíti az arcképe és egy tőle származó idézet. Kajos Péterné, az intézmény igazgatója szerint Krausz Ferenc emberi nagyságát az is mutatja, hogy amikor korábban a fizikáról és a kutatásairól beszélt a móri lakosoknak, mindezt úgy tudta tenni, hogy az a hétköznapi emberek számára is érthető volt.
Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság
- a fizikus ugyanakkor azt is hozzátette; az első gondolata az volt, hogy a díjhoz közvetve vagy közvetlenül hány kollégája, barátja és munkatársa járult hozzá, akiknek hálás lehet a sikeréért.
A Nobel-díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
