A magyar tudóst kedden értesítették arról, hogy társaival közösen megkapta a fizikai Nobel-díjat.
"Nagyon visszahúzódó, egyszerű, szerény ember. Soha nem volt hivalkodó, soha nem volt nagyképűen viselkedő ember. Ember tudott maradni" - így jellemezte Krausz Ferenc Nobel-díjas, móri születésű osztrák-magyar állampolgárságú fizikust a móri Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója, Kajós Péterné az RTL Híradóban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden jelentette be, hogy Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után a fizikai Nobel-díjat is egy magyar származású kutató, Krausz Ferenc és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja. Krausz és kutatócsoportja ugyanis "elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel," ezzel megalapozva az attofizika tudományát, melynek segítségével olyan súlyos betegségek korai szakaszban való feliserését segíthetik elő, mint a rák és az Alzheimer-kór.
Krausz 1985-ben a Műegyetemen villamosmérnöki diplomát, az ELTE Természettudományi Karán pedig fizikusi diplomát szerzett, doktori fokozatát pedig a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. A kutató 20 éve él Németországban, ahol 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője is.
Korábbi iskolájának falát már évek óta díszíti az arcképe és egy tőle származó idézet. Kajos Péterné, az intézmény igazgatója szerint Krausz Ferenc emberi nagyságát az is mutatja, hogy amikor korábban a fizikáról és a kutatásairól beszélt a móri lakosoknak, mindezt úgy tudta tenni, hogy az a hétköznapi emberek számára is érthető volt.
Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság
- a fizikus ugyanakkor azt is hozzátette; az első gondolata az volt, hogy a díjhoz közvetve vagy közvetlenül hány kollégája, barátja és munkatársa járult hozzá, akiknek hálás lehet a sikeréért.
A Nobel-díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
