Különleges magyar kapott szobrot egy londoni egyetemen

Az egyetem orvostudományi kara az egyik magyar orvost választotta következő szobrának. Kitaláljátok, kiről van szó?

  • Eduline/MTI

Semmelweis Ignác szobrát avatták fel szerdán Londonban, a Queen Mary Egyetem orvostudományi karán.

Az eseményen jelen volt Mark Rylance Oscar-díjas brit színész, aki részleteket olvasott fel az ő ötlete alapján született és címszereplésével Bristolban futó Dr. Semmelweis című színdarabból. A darab cselekménye nem meglepő: a sokszor keserves és jórészt hiábavaló küzdelemről szól, amit a gyermekágyi láz okát és ellenszerét felismerő Semmelweis Ignác folytatott kora orvostársadalmával az általa kidolgozott higiéniai módszerek elfogadtatásáért.

Semmelweis Ignácnak egyébként számos külföldi városban van szobra, köztük Tokióban, Krakkóban, Chicagóban és Bécsben, de a londoni Queen Mary Egyetem orvosi kara az első brit egyetemi orvostudományi intézet, ahol a magyar orvosnak szobrot állítottak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.