Gyors matek: érettségi feladat is lehetne a kötelező lázmérőzésből

Akár egy érettségi feladat is lehetne a következő kérdés. Mivel hamarosan mindenkinek - tanároknak és diákoknak egyaránt - kötelező lesz a lázmérés az iskolába lépés előtt. Vajon mennyibe kerül a sok lázmérő.

  • Eduline

Az Mfor.hu vállalta magára a feladatot, hogy kiszámolja, mekkora költséget jelenthet az, hogy októbertől kötelező az iskolákba érkezés előtt a gyerekek (és tanárok) lázmérése. Lássuk, nektek menne-e? 

A legolcsóbb eszköz 9 900 forintba kerül, 15 ezer forint az átlagár és összesen 5019 intézménynek kell eljuttatni belőle egy darabot. Mennyibe kerül az összes iskola ellátása a legolcsóbb termékkel, és mennyi ha az átlagárral számolunk?

Eláruljuk, az eredmény az lett, hogy 1 darab legolcsóbb hőmérővel számolva az 5019 intézménynek 49 millió 688 ezer 100 forintba, az átlagáras 15 ezer forinttal kalkulálva pedig 75 millió 285 ezer forintba kerül a projekt.

Az EMMI tájékoztatása szerint amúgy a beszerzések intézményfenntartótól függetlenül történnek, így kapnak a magán és az állami sulik is.

Miniérettségi estére: nyolc játék nem csak végzősöknek

Ma nem hagyományos tesztet választottunk nektek, hanem összeállítottunk egy kis feladatsort. A miniérettségiben van matek feladat, van töri és nyelvi feladvány is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.