Ajándéklink létrehozása

Négy magyar kutató is felkerült a világ legidézettebb tudósai közé

A nemzetközi listára főleg Kínából és az Egyesült Államokból kerültek fel kutatók.

A HUN-REN agykutatója, illetve a Semmelweis Egyetem három tudósa is szerepel a Clarivate 2026-os Highly Cited Researchers listáján – közölte csütörtökön az egyetem.

Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, a Bioinformatika Tanszék vezetője már a korábbi években is szerepelt a nemzetközi listán, míg Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója idén először került be a világ legidézettebb kutatói közé. A negyedik kutató Dénes Ádám, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet neurobiológiával és neuroimmunológiával foglalkozó munkatársa.

  • Ferdinandy Péter elsősorban szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségekkel foglalkozik. Kutatásainak egyik fő iránya a szívinfarktus és a szívelégtelenség kezelésére szolgáló új gyógyszerek fejlesztése, amelyeknél a társbetegségek hatásait is figyelembe veszik.
  • Győrffy Balázs a daganatos betegségek genetikai és molekuláris hátterét vizsgálja nagy mennyiségű adat bioinformatikai elemzésével. Egyik kutatási területe a különböző daganattípusok közös biológiai és anyagcsere-jellemzőinek feltárása.
  • Buzás Edit a sejtek közötti kommunikációt kutatja, azon belül is a sejtek által kibocsátott apró, membránnal határolt részecskéket, az úgynevezett extracelluláris vezikulákat. Kutatócsoportjával azt vizsgálja, milyen szerepet játszanak ezek a részecskék az immunrendszer működésében.
  • Dénes Ádám az agy és az immunrendszer kapcsolatával foglalkozik, csapatával elsőként tárta fel az agy immunsejtjeinek, az úgynevezett mikrogliasejteknek az agyi vérkeringés szabályozásában betöltött szerepét. Felfedezésük hozzájárulhat többek között a stroke, az Alzheimer- és a Parkinson-kór hátterében álló folyamatok megértéséhez.

A Web of Science tudományos adatbázisra épülő lista azokat a kutatókat gyűjti össze, akik az elmúlt tizenegy évben jelentős hatást gyakoroltak tudományterületükre, a világon dolgozó kutatók közül hozzávetőleg minden ezredik kerül fel a listára. A bekerülés egyik feltétele több olyan tudományos publikáció, amelyek idézettségük alapján az adott szakterület felső egy százalékába tartoznak.

Az idei összesítésben 21 tudományterületről, 62 országból és régióból összesen 6802 kutató szerepel. A legtöbben az Egyesült Államokban és Kínában dolgoznak, az elismerések 86,1 százaléka pedig mindössze tíz országra és régióra – például az Egyesült Királyságra, Németországra, Ausztráliára, Kanadára, Hollandiára, Svájcra, Hongkongra és Franciaországra – koncentrálódik. A közép- és kelet-európai régióban Csehország áll az első helyen hat kutatóval, Magyarország pedig Lengyelországgal és Észtországgal holtversenyben a második.

Hozzászólások

34 éven át őrizte Sisi legféltettebb titkait – ki volt Ferenczy Ida, a magyar történelem elfeledett nőalakja?

November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.