Még decemberben született a jogszabály, amely száműzi a 16 éven aluliakat a közösségi média felületeiről.
Összesen 756 ezer olyan fiókot törölt a Meta, amelyről azt gyanította, hogy 16 év alatti ausztrál használja – közölte csütörtökön a Facebook és az Instagram tulajdonosa.
Mint ahogy arról beszámoltunk, 2025 decemberétől hatályba lépett a jogszabály, amely megtiltja a 16 év alattiak számára, hogy saját fiókot tartsanak fenn a legnagyobb közösségi médiaplatformokon Ausztráliában. Itt vezettek be először hasonló szabályozást, azóta pedig több ország is követte a példát, Európában elsőként Franciaország foglalta jogszabályba, hogy szeptember 1-jétől a 15 éven alattiak már nem hozhatnak létre fiókot a közösségi platformokon.
Az MTI tudósítása szerint a Meta az ausztrál tilalom decemberi hatálybalépése előtti időszaktól júniusig 462 ezer gyanús Instagram-fiókot és 294 ezer gyanús Facebook-fiókot kapcsolt le, szemben a januárig eltávolított 331 ezer Instagram-fiókkal és 173 ezer Facebook-fiókkal.
A tilalomról szóló döntés korábban nagy felháborodást váltott ki az ausztrál tinik körében, és a Meta is hangosan tiltakozott ellene más platformokkal együtt. A vállalat végül azért szánta rá magát arra, hogy törli a gyanús fiókokat, mert az ausztrál internetet szabályzó hatóságok végrehajtási eljárással fenyegették azokat a szereplőket, akik nem tesznek megfelelő intézkedéseket a törvény betartása érdekében.
Szeptembertől Franciaországban nem lehetnek jelen a TikTokon és az Instagramon a 15 év alattiak. A francia parlament kedden elfogadta az erről szóló törvényt, így Franciaország lett az első európai ország, amely ilyen szigorú szabályozást vezetett be.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
