Főként külföldi hírességeket, sportolókat, zenészeket, színészeket és üzletembereket tartanak a példaképeiknek a magyar gimnazisták, közülük is leginkább férfiakat - ez derül ki legalábbis az Engame Akadémia friss kutatásából.
Az alternatív oktatás intézményben az elmúlt években a felvételi során feltették a diákoknak azt a kérdést, hogy ki az a híres ember, akivel szívesen találkoznának, és miért.
,,Az elmúlt 2 év válaszai rendkívül érdekes betekintést nyújtottak abba, hogy honnan merítik inspirációjukat a mai fiatalok, és milyen értékeket tartanak szem előtt a példaképeik kiválasztásakor. A kutatás arra is rávilágít, hogy a példaképek kiválasztása nem csupán a népszerűség kérdése, hanem az értékek, személyiségjegyek és a társadalmi hatás is kulcsszerepet játszik" - írják.
A diákok a leggyakrabban külföldi hírességeket neveztek meg. Gyakran említették
A diákok 71,7 százaléka egyébként férfi, 28,3 százaléka női példaképet választott magának. A férfiak esetében vonzó tulajdonság a kitartás, kockázatvállalás és bizalomépítés, a női példaképek esetében pedig az önállóság, ellenállóképesség és a tudományos kiválóság, például Marie Curie esetében.
A diákok főbb választásait egyébként négy kategória szerint csoportosították. Ez a
Néhányan vitás vagy történelmi személyek iránt is érdeklődnek, hogy megértsék motivációikat és a társadalmi kontextust. Ez a kritikus gondolkodás fejlődését jelzi, és azt, hogy a példaképek nem csupán csodálat tárgyai, hanem tanulási lehetőségek is
- emelik ki a kutatásban.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
