Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.
Az Engame Akadémia többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva készítette el idén már 7. alkalommal a szakértői becslését a külföldön tanuló magyar egyetemisták számára vonatkozóan.
Felmérésük szerint a külföldön tanuló diákok száma évek óta folyamatosan növekszik. Az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz képest változatlan, így a külföldre készülő magyar egyetemisták 2023/24-es tanévben is a leggyakrabban
az Egyesült Királyság valamelyik felsőoktatási intézményét választották.
Az 5 legnépszerűbb ország ismét ugyanaz, mint a korábbi években, ám a poszt-Brexit adatok nyomán Hollandia már alig marad el a második helyezett Németországtól, jövőre pedig egészen biztosan le is hagyja azt. A múltbéli trendekből arra következtethetnénk, hogy két éven belül már az első helyre is kerülhet azonban a 2025/2026-os tanévtől várható szigorítások vélhetően lelassítják majd a növekedést
- írják.
A magas tandíjak miatt egyre kevésbé népszerű az Egyesült Királyság
Az adatok szerint Ausztriában a 2023/24-es tanévben 3862, Németországban 2986, Hollandiában 2926, Dániában 1263, az Egyesült Királyságban pedig 1154 magyar egyetemista tanult.
Az utóbbiak száma a Brexit óta évről évre csökken; míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a számuk mindössze 3-4 év alatt több mint a felére esett vissza.
Ennek az egyik legfőbb oka, hogy már nem jár kedvezményes tandíj az Európai Unióból érkező hallgatók számára, jelenleg nem elérhető számukra diákhitel sem, és a vízum- és bevándorlási szabályok is jóval bonyolultabbak lettek.
Az Engame egy korábbi diákja azt mondja;
A Brexit miatt most már annyira drága a tandíj, hogy egyszerűen nem éri meg. Ennyi pénzért tanulhatnék az USA-ban is, ami tényleg "egzotikus" kalandnak számít, nem egy pár órás repülőútnak Európán belül.
Hollandiába mennek
Azok, akik nem akarnak az Egyesült Királyság helyett az Amerikai Egyesült Államokban tanulni, a tapasztalatok szerint Hollandiát választják, mivel a nem angol anyanyelvű országok között ez az ország bír a legszélesebb és legszínvonalasabb angol nyelvű képzéskínálattal. Mindemellett a tandíjak is megfizethetőek; ennek összege kb évi 2500 euró, vagyis egymillió forint.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
