A dán miniszterelnök szerint a digitális világ elveszi a gyerekek gyerekkorát, ezért radikális lépésre készül a kormány.
Az MTI tudósítása szerint Mette Frederiksen dán kormányfő a parlament keddi ülésének megnyitóján bejelentette: a kormány törvényjavaslatot készít elő, amely megtiltaná a 15 év alattiak számára a közösségi média használatát. Frederiksen szerint „a mobiltelefon és a közösségi háló elrabolja a gyermekeink gyermekkorát”.
A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy a 11 és 19 év közötti dán fiatalok 60 százaléka inkább otthon marad, és a képernyő előtt tölti idejét, ahelyett, hogy barátaival találkozna. A javaslat lehetőséget adna a szülőknek arra, hogy engedélyezzék a közösségi oldalak használatát a 13 évet betöltött gyerekeiknek, de pontos dátumot a kormányfő nem közölt a tervezet benyújtásáról.Világszerte egyre több ország korlátozza a fiatalok közösségi médiahasználatát: Ausztrália például 2024 végén tiltotta meg a 16 évnél fiatalabbaknak a TikTok, az X, a Facebook és az Instagram használatát.Nemrég pedig az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
