A dán miniszterelnök szerint a digitális világ elveszi a gyerekek gyerekkorát, ezért radikális lépésre készül a kormány.
Az MTI tudósítása szerint Mette Frederiksen dán kormányfő a parlament keddi ülésének megnyitóján bejelentette: a kormány törvényjavaslatot készít elő, amely megtiltaná a 15 év alattiak számára a közösségi média használatát. Frederiksen szerint „a mobiltelefon és a közösségi háló elrabolja a gyermekeink gyermekkorát”.
A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy a 11 és 19 év közötti dán fiatalok 60 százaléka inkább otthon marad, és a képernyő előtt tölti idejét, ahelyett, hogy barátaival találkozna. A javaslat lehetőséget adna a szülőknek arra, hogy engedélyezzék a közösségi oldalak használatát a 13 évet betöltött gyerekeiknek, de pontos dátumot a kormányfő nem közölt a tervezet benyújtásáról.Világszerte egyre több ország korlátozza a fiatalok közösségi médiahasználatát: Ausztrália például 2024 végén tiltotta meg a 16 évnél fiatalabbaknak a TikTok, az X, a Facebook és az Instagram használatát.Nemrég pedig az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
