Új erőre kapott a könyvek betiltása az amerikai iskolákban

A Harry Potter és a bölcsek köve, valamint Orwell 1984 című könyvét is eltávolították több iskolai könyvtár polcairól.

Bár hajlamosak vagyunk a könyvbetiltást a múlt sötét korszakaihoz kötni, a jelenség ma is velünk él – még az Egyesült Államokban is, ahol a szólásszabadság törvényi védelme a legerősebb – írja a The Guardian.

A cenzúra korábban a világ nagy részében általában kormányzati szinten jelent meg, ám az amerikai iskolákban régóta működik egy sajátos formája: a szülők panaszai alapján gyakran vonnak ki könyveket a könyvtárakból. Az utóbbi években a folyamat felgyorsult és szervezettebbé vált. Az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége szerint 2024-ben a cenzúrázási kísérletek 72 százalékát már politikai nyomásgyakorló csoportok vagy hivatalos szervek kezdeményezték. Míg 2001 és 2020 között évente átlagosan 46 könyvet támadtak meg, tavaly már több mint 4000 címet vettek célba.

Könyvek, amiket majdnem betiltottak – de klasszikusok lettek

Donald Trump keresztes hadjárata az iskolákban és egyetemeken működő sokszínűségi programok ellen oda vezetett, hogy Texas és Florida egyes iskolakerületei az elmúlt 12 hónapban proaktívan polcnyi „potenciális vétkes” könyvet távolítottak el a könyvtáraikból.

Az eltávolított könyvek között szerepelnek az alábbiak is:

  • Guvat és Gazella - Margaret Atwood
  • Harry Potter és a bölcsek köve – J. K. Rowling
  • Tej és méz - Rupi Kaur
  • Papírsárkányok - Khaled Hosseini
  • 1984 - George Orwell
  • A sátáni versek - Salman Rushdie
  • Nagyonkék - Toni Morrison
  • Persepolis - Marjane Satrapi
  • Kínai álom - Ma Jian
  • Lolita - Vladimir Nabokov
  • Tizenkilenc perc - Jodi Picoult
  • Lady Chatterley szeretője – D. H. Lawrence
  • Tizenhárom okom volt - Jay Asher
  • Lysistrata - Aristophanes
  • A gyűlölet, amit adtál - Angie Thomas
  • Fanny Hil - John Cleland
  • Boszorkányok - Roald Dahl
  • Amerikai psycho - Bret Easton Ellis
  • A szolgálólány meséje - Margaret Atwood
  • Az ötös számú vágóhíd - Kurt Vonnegut

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István