Legolásztól a Vulkánig: ezek a furcsa nevek még átcsúsztak a névtörvény előtt

Mielőtt 2025 augusztusában életbe lépett az új névadási szabályozás, a magyar szülők egészen elképesztő neveket tudtak bejegyeztetni a Nyelvtudományi Intézet engedélyével. A Legolász, a Vulkán vagy a Kikerics csak néhány példa arra, milyen fantáziadús ötletek jutottak el a hivatalos névjegyzékig.

  • Rodler Lili

Hogyan működött eddig a névadási rendszer?

Egészen a nyár végéig a szülőknek lehetőségük volt kérelmezni olyan keresztneveket, amelyek még nem szerepeltek a hivatalos utónévjegyzékben.

  • A kérelmeket az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévbizottsága bírálta el.
  • Megvizsgálták a név eredetét, jelentését, kiejthetőségét, írásmódját és azt is, hogy nem káros-e a gyerek számára.
  • Ha mindennek megfelelt, bekerült a havi frissítésű anyakönyvezhető utónevek listájába.

Ez a gyakorlat biztosította, hogy időről időre új, különleges nevek jelenhessenek meg a névjegyzékben – a szülői kreativitás pedig nem ismert határokat.

Hankó Balázs: „Kizárólag a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő utóneveket adhatnak majd a szülők”

2024: Legolász, Pipó és a társai

2024-ben összesen 66 új név került a listába (41 női és 25 férfi). A sajtóban legnagyobb visszhangot a hősök és szokatlan rövidítések kapták.

Néhány különlegesebb engedélyezett név 2024-ből:

  • Legolász – a Gyűrűk Ura ikonikus tünde hőséről.
  • Pipó – játékos, becenévszerű forma.
  • Klinton – Bill Clinton után, magyaros helyesírással.
  • Galahad – Arthur király lovagja.
  • Hime – japán eredetű, „hercegnő” jelentéssel.
  • Tiágó, Musztafa, Arszalan, Meszut, Hideki, Hirotó – egzotikus, főként török, arab és japán eredetű férfinevek.
  • Szilvianna, Hannarózsa, Adaléna, Annabella, Maribel – kreatív, összetett női nevek.
  • Jasira, Elodi, Nira – ritka, hangzásuk miatt választott női formák.

Minden a nevek körül forog - ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében

2025: Vulkán és Kikerics az utolsók között

Az új törvény előtti utolsó hónapokban még több különleges név is átcsúszott a szűrőn.

A 2025-ös újdonságok közül a legfeltűnőbbek:

  • Vulkán – a természet ereje ihlethette ezt a férfinevet.
  • Kikerics – a lányoknak adható virágnevek közé ez is felkerült.
  • Annarózsa, Orália, Elora, Serina, Sosána – régies vagy bibliai hangulatú női nevek.
  • Mádhuri, Paldzom, Nabi, Mei – ázsiai és közel-keleti eredetű formák.
  • Lile, Linell, Lisza – hangzásra modern, rövid nevek.
  • Jusztinusz, Briszéisz – klasszikus ókori alakok a névjegyzékben.

Ezek valószínűleg az utolsó „extravagáns” újdonságok közé tartoznak – hiszen az új szabályozással jóval nehezebb lesz hasonlókat engedélyeztetni.

Egyébként a listára felvett utóneveket – és kvázi az összes adható utónevet - itt tudjátok megnézni.

 

A legfurcsább elutasított próbálkozások

A névadási kreativitás gyakran túllépett a bizottság határain. Íme néhány elutasított javaslat az elmúlt két évből:

  • Orbánviktor – politikusnév nem engedélyezhető.
  • Leukoplastina – sebtapasz ihletésű név.
  • Kolbász, Bödön, Kadarka – ételek, italok és tárgyak, de ugyanúgy elutasításra került a
  • Pandémia
  • Szöcske, Napfi, továbbá a
  • Rüntyi, Kéti, Nektarin, Pannilia, Zararóza.

Mit hozott az új névtörvény?

2025 augusztusától a névadás szabályozásába eléggé belenyúltak. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban:

  • Nem a nyelvészek döntenek, hanem a belügyminiszter rendeletben rögzíti a névlistát.
  • Új név bekerülésére nincs rendszeres kérelmezési út, vagyis a szülők fantáziája sokkal szűkebb keretek közé szorul.
  • Az eddigi rugalmas, havonta frissülő gyakorlat helyett fix lista lesz érvényben.

Szeptember 3-án a Magyar Közlönyben meg is jelent Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter által aláírt rendelet a magyar utónévjegyzékről, melyet az „utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében” készítettek.

A rendeletbe azt is beleírták, hogy „az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományát.”

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.