Sírásó verseny és gumicsizma-hajító bajnokság - furcsa magyar versenyek, amiket látni kell
Magyarország bővelkedik különleges eseményekben, amelyek a megszokott sportágak helyett inkább humorral, hagyománnyal és kreativitással nyűgözik le a résztvevőket és a közönséget. Ezek a versenyek nemcsak ügyességet vagy erőt igényelnek, hanem sokszor csapatmunkát, kitartást és jó adag öniróniát is. Összeszedtük a legérdekesebbeket.
Rodler Lili
Talicskaolimpia – a baranyai falunapok sztárja
Baranya megyében, Hosszúhetényben minden nyáron megtelik a falu nevetéssel, amikor kezdetét veszi a talicskaolimpia. A 2000-es évek elején indult egyszerű falunapi programként, de mára országos hírű rendezvény lett.
A feladat elsőre könnyűnek tűnik: egy talicskában kell végig tolni egy utast a kijelölt pályán, lehetőleg a leggyorsabban. A pálya azonban kanyarokkal, bukkanókkal, szlalommal és néha kisebb akadályokkal nehezített. Az utas sokszor nemcsak utazik, hanem igyekszik egyensúlyozni is, hogy ne boruljon fel a jármű.
A kreativitás legalább annyira számít, mint a gyorsaság: vannak, akik kalózruhában, mások óriási gumimacinak öltözve gurulnak célba, a nézők legnagyobb örömére.
A sírásó verseny a temetkezési szakma találkozóiból alakult ki, ma már önálló, nagy érdeklődést vonzó esemény. A páros indulóknak egy pontos méretű sírgödröt kell kiásniuk, meghatározott idő alatt.
A verseny nemcsak a gyorsaságról szól: a munkának szabályosnak, tisztának kell lennie, a földkupac elhelyezése és a gödör élei is pontozásra kerülnek. A nézők számára ez egyszerre meghökkentő és tiszteletet kiváltó látvány, hiszen a résztvevők egy komoly szakma mindennapi, mégis ritkán látott részét mutatják be.
Feleségcipelő verseny – humoros kihívás és erőpróba
A feleségcipelés eredete Finnországból származik, ahol a legenda szerint a 19. századi rablóbandák így vitték el a kiszemelt nőket a falvakból. Ma már világszerte sportként űzik. Magyarországon főként fesztiválok részeként rendezik meg.
A versenyző férfiak különböző technikákkal cipelhetik a párjukat – a legnépszerűbb az „északi módszer”, amikor a nő fejjel lefelé, a férfi hátán lóg, a lábai pedig a férfi nyaka köré vannak kulcsolva.
Az akadálypálya általában homokágyból, vizesárkokból, szlalomrészekből áll, és minden mozdulat próbára teszi az erőt, az állóképességet és az egyensúlyérzéket.
A győzelem mellett a humor is főszerepet kap: a nyertesek gyakran annyi sört nyernek, amennyi a „feleségük” súlya.
Fogadásokkal tarkított horgászversenyek – amikor a hal csak a kezdet
A nagy balatoni horgászversenyek – például az NBBH – nemcsak a halfogásról szólnak.
Sok csapat saját szórakoztatására tréfás fogadásokat köt: ha valaki például 25 kilónál nagyobb pontyot fog, pezsgőt kell bontania, táncot lejtenie a mólón, vagy akár meg kell válnia a frizurájától.
A versenyek így egyszerre szólnak a szakmai teljesítményről és a közösségi élményről. A legemlékezetesebb pillanatok sokszor nem is a hal kifogásánál, hanem az utána következő „büntetés” teljesítésénél születnek.
Gumicsizma-hajító bajnokság – a röpködő lábbeli sportja
A gumicsizma-hajítás vidéki hagyomány, amely állítólag a gazdák tréfájaként kezdődött: munka után versenyeztek, ki tudja messzebbre eldobni a csizmáját.
Sport tudakozó
A mai versenyeken a dobóerő mellett a technika is döntő: nem mindegy, milyen szögben engedik el a csizmát, és hogy pörög-e a levegőben. Van, ahol célba is kell találni, így a precizitás legalább olyan fontos, mint a távolság.
A sárdagasztó vagy sárfutó verseny a külföldi extrém akadálypályás futások magyar megfelelője. Nyári fesztiválok kedvelt programja, ahol a résztvevők bokáig, térdig vagy akár derékig érő sárban küzdenek meg a pályával.
A pálya részei között kúszós alagutak, sáros dombok és csúszdák is vannak. A versenyzők garantáltan tetőtől talpig sárosan érnek célba – és garantáltan széles mosollyal az arcukon.
A Quark Wars egy magyar fizikatanárok által kitalált szabadtéri játék, amely a részecskefizikát hozza közelebb a diákokhoz. A játékosok kvarkokat ábrázoló kártyákat viselnek a homlokukon, és különböző feladatok során próbálják megszerezni az ellenfél részecskéit.
A játék egyszerre mozgatja meg a testet és az elmét, így a résztvevők észrevétlenül tanulnak meg bonyolult tudományos fogalmakat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
