Minden ötödik megkérdezett valamilyen tekintélyelvű kormányzást részesítene előnyben.
Franciaországban és Spanyolországban a fiataloknak már csak nagyjából a fele hisz abban, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, és minden ötödik fiatal valamilyen tekintélyelvű kormányzást preferálna, derül ki egy friss európai tanulmányból a The Guardian szerint.
A kutatás során, amely áprilisban és májusban zajlott közel 7000, 16 és 26 év közötti embert kérdeztek meg, a többségük (57%) azért még mindig a demokráciát részesíti előnyben, azonban a támogatottság országonként jelentősen eltér. A demokráciát preferáló fiatalok közül a legtöbben Németországban élnek (71%), és a lengyel fiatalok a leginkább kiábrándultak (48%). Spanyolországban és Franciaországban pedig 51, illetve 52 százalék az arányuk.
Tekintélyelvű kormányzást a fiatalok kicsivel több mint ötöde (21%) látna szívesen az országában, bár ennek pontos kereteit nem határozták meg a felmérésben. Ez az arány Olaszországban volt a legmagasabb (24%), és Németországban pedig a legalacsonyabb (15%).
A kérdezettek közül majdnem minden tizedik válaszolta azt, hogy nem érdekli, hogy a kormánya demokratikus-e vagy sem.
Február 14-én írták a diákok a Studium Generale szervezésében a próbaérettségit a Corvinus egyetemen. A nap folyamán matematikából, történelemből és pénzügyi-számviteli ügyintézésből tették próbára a tudásukat.
Ma írják a jelentkezők az ingyenes próbaérettségit matekból közép- és emelt szinten a Studium Generale szervezésében. Ha esetleg lemaradtatok a jelentkezésről, de ki szeretnétek próbálni magatokat majdnem élesben, akkor töltsétek ki otthon a feladatlapot.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei kérelmek száma 2125-tel haladja meg a tavaly januári adatot.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
A 11-15 évesek közül minden hatodik számolt be arról, hogy már volt cyberbullying áldozata, és körülbelül minden nyolcadik ismerte el, hogy zaklatott már másokat az interneten.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
