A World Health Organization legújabb felmérésében az elmagányosodást vizsgálta. A kimutatás szerint mindenki hasonló szinten magányos – kivéve a tizenéves lányok.
Jelen esetben a magány nem szó szerint értendő, tehát nem arról van szó, hogy gyakran vannak egyedül. Sokkal inkább egy mentális magányról van szó, illetve társadalmi izoláltságról, olyan emberekről, akiknek nincs elég társas kapcsolata és úgy definiálják a magányt, mint egy fájdalmas érzés. Ezt mérte fel a WHO.
A kimutatásuk alapján leginkább a tinik érzik magukat egyedül: összesen 20,9 százalékuk, a 30 alatti felnőttek 17,4 százaléka érez így. Ehhez képest 60 felett az emberek 11,8 százaléka magányos.
A felmérés szerint a nemek közötti eloszlásban nem mutatható ki nagy különbség, összesen néhány tized százalékpont. Egyedül a tinilányoknál figyelhető meg nagyobb eltérés.
A 13-17 év közötti lányok 24,3 százaléka mondta azt, hogy egyedül érzi magát, ezzel szemben pedig a hasonló korú fiúknak csak a 17,2 százaléka.
A tanulmány szerint a társadalmilag izolált állapotnak, és a magány érzésének is lehetnek súlyos egészségügyi következményei. Megnő a stroke, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség kockázata, és könnyebben elindul a mentális leépülés és romlik a mentális egészség.
Az eredmények kapcsán a WHO szakemberei arra kérik a tagállamok kormányait, hogy vegyék előre egy olyan stratégia kialakítását, ami fellépne a magánnyal szemben, és ami segíti a társas kapcsolatok kiépítését.
Példaként egy svéd mintát hoztak a kutatók miszerint az ország nemrég elfogadott egy olyan 30 millió eurós tervezetet, aminek keretein belül például felkarolnak elszigeteltebb idősebb embereket, emellett pedig a 16-18 éveseknek kiutalnak egy pénzzel feltöltött kártyát, amivel olyan kulturális és sport tevékenységekre költhetnek, amik kifejezetten közösség-építő, társas programok.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
