Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A friss Hintalovon-jelentés lesújtó képet fest arról, hogy naponta hány percnyi képernyőideje van egy másfél éves totyogónak.
A jelentés egy 2024-ben készült kutatásra hivatkazik, mely a másfél éves gyermekek digitális médiahasználatát vizsgálta, és az eredmények alapján a kisgyermekek többsége már ebben a korai életkorban is rendszeresen használ különféle digitális eszközöket. A felmérés szerint a gyerekek 71,7%-a naponta, míg 43,6%-uk hetente néz televíziót. Emellett 21,2%-uk naponta néz videókat mobiltelefonon vagy tableten.
Az adatok azt mutatják, hogy a másfél éves gyerekek átlagosan 85,7 percet töltenek képernyő előtt naponta. A képernyőidő azonban nem egységes minden családban. A magasabb társadalmi státuszú édesanyák gyermekei esetében sokkal ritkább a napi egy órát meghaladó képernyőhasználat, ami arra utal, hogy a szülők társadalmi helyzete befolyásolhatja a digitális eszközökhöz való viszonyt is.A kutatás arra is rávilágított, hogy azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint 30 percet töltenek digitális eszközök használatával, kisebb az esélye, hogy a szüleikkel együtt játszanak, mondókáznak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.