A friss Hintalovon-jelentés lesújtó képet fest arról, hogy naponta hány percnyi képernyőideje van egy másfél éves totyogónak.
A jelentés egy 2024-ben készült kutatásra hivatkazik, mely a másfél éves gyermekek digitális médiahasználatát vizsgálta, és az eredmények alapján a kisgyermekek többsége már ebben a korai életkorban is rendszeresen használ különféle digitális eszközöket. A felmérés szerint a gyerekek 71,7%-a naponta, míg 43,6%-uk hetente néz televíziót. Emellett 21,2%-uk naponta néz videókat mobiltelefonon vagy tableten.
Az adatok azt mutatják, hogy a másfél éves gyerekek átlagosan 85,7 percet töltenek képernyő előtt naponta.
A képernyőidő azonban nem egységes minden családban
. A magasabb társadalmi státuszú édesanyák gyermekei esetében sokkal ritkább a napi egy órát meghaladó képernyőhasználat, ami arra utal, hogy a szülők társadalmi helyzete befolyásolhatja a digitális eszközökhöz való viszonyt is.
A kutatás arra is rávilágított, hogy azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint 30 percet töltenek digitális eszközök használatával, kisebb az esélye, hogy a szüleikkel együtt játszanak, mondókáznak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
