1977-ben tette az ENSZ hivatalos ünneppé a Nemzetközi Nőnapot, a története azonban egyes állítások szerint sokkal korábbra, az 1800-as évek közepére nyúlik vissza. Ti ismeritek a Nemzetközi Nőnap születésének történetét?
A Nőnap kialakulásának számos verziója van, egy azonban megegyezik, hogy az 1900-as évek elején február végén és valahol március elején ünnepelték ezt a napot világszerte. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Nőnap után közvetlenül következik a Nőtörténeti Hónap, ami nők teljesítményét és fontosságát hivatott bemutatni világszerte.
Kihez köthető az ötlet?
A Britannica és a CNRS News szerint a Nemzetközi Nőnapot először egy 1910-es női konferencián ünnepelték meg. A második koppenhágai Nemzetközi Szocialista Női Konferencián Clara Zetkin német aktivista javasolta, hogy a Nemzetközi Nőnapot ismerjék el hivatalos ünnepnapként.
Már az akkori feministák is az egyenlő jogokért harcoltak. Zetkin úgy gondolta, hogy a feminista mozgalom felső- és középosztálybeli nőkből állt, akiknek saját céljaik voltak. Abba nem gondolt bele, hogy elsősoron a munkásosztálybeli nők érdekeiért dolgoznak. Szerinte a "polgári feminizmus" a szexizmus minimalizálására törekedett, de megőrizte az osztálykülönbségeket. Azt viszont tudta, hogy az egyetlen út a nők elnyomásának végetvetéséhez a szocialista mozgalmon át vezet.
Elhatározta, hogy a dolgozó nőknek a feminizmus főáramlatán kívül teremt új lehetőségeket.
Mikor ünnepelték az első Nemzetközi Nőnapot?
Források szerint az első alkalommal 1911. március 19-én ünnepelték a napot, ám ez csak Európára vonatkozott. Amerikában ezzel szemben 1909-ben tartották az elsőt február 28-án, és ezt a szokást egészen 1913-ig megtartották.
Ausztriából, Lengyelországból, Németországból, Svájcból, Hollandiából és Dániából több mint 1 millió aktivista vett részt a március 19-ei tüntetéseken. Csak az Osztrák-Magyar Monarchiában 300 tüntetés volt. A nők Európa-szerte követelték a választójogot, a közhivatalok betöltését és tiltakoztak a munkahelyi diszkrimináció ellen.
Egészen 1921-ig nem született konszenzus, hogy Európában mikor tartsák a Nemzetközi Nőnapot. Hogy később aztán világszerte is az 1921-ben meghatározott nap lett az elfogadott, az véletlen egybeesések következtében lehetett.
„1921-ben Zetkin azt javasolta, hogy március 8. legyen a Nemzetközi Nőnap az 1917-es petrográdi munkássztrájk tiszteletére, amely az orosz forradalom kezdetét jelentette. Ezzel új hagyományt teremtettek, amely lehetőséget adott a kommunista pártok számára a nők mozgósítására” – foglalta össze az Europeana.
Azonban volt egy másik verziója is a Nőnap születésének történetének. Aszerint a verzió szerint 1857. március 8-án vagy 1908-ban (a történet változatától függően) kezdődött a dolog kialakulása, amikor New York City több gyárában a dolgozó nők sztrájkokat szerveztek a munkakörülmények és a gyermekmunka elleni tiltakozásul.
Később azonban ez a történet mítosszá alakult.
Françoise Picq francia történész szerint ezt a sztrájkot kitalálták és először 1955-ben említette a L'Humanité francia napilap. Az amerikai újságok 1857-ben nem tettek említést a sztrájkról és a Nemzetközi Szocialista Nőmozgalom vezetői - akik megalapították a Nemzetközi Nőnapot - sem említették.
Akkor miért kellett kitalálni egy sztrájkot?
Picq úgy gondolta, hogy a legnagyobb francia szakszervezet akkori vezetője, Madeleine Colin hívta fel a L'Humanité figyelmét a történetre. Ugyanis ezzel akarta elválasztani a Nemzetközi Nőnap megünneplését a kommunista eredettörténettől.
Colin úgy vélte, hogy az ünneplés túlságosan hagyományossá és konzervatívvá vált, és azt akarta, hogy Franciaországban az ünnepség függetlenedjen a domináns Francia Nők Uniójától és a Kommunista Párttól.
Az amerikai munkásokat előtérbe helyező történet másik oldalról mutatta volna meg a női munkások küzdelmét és elfogadottabbá tette volna az amerikai feministák számára is, akiknek aggályaik voltak az ünnep kommunista eredete miatt.
A gondolatmenet sikerrel járt, mivel az 1970-es évekre Amerikában is kifejezetten népszerűvé vált az ottani feministák körében a Nemzetközi Nőnap története. Sőt oly annyira, hogy Nőtörténeti Hétté alakították, hogy az iskolákban növeljék a nők történelmével kapcsolatos oktatást.
Egységesítés
1977-óta az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalosan is kinyilvánította március 8-át Nemzetközi Nőnapnak, így világszerte ugyan azon a napon ünnepeljük a nőket.
A Nemzeti Nőtörténeti Hét, illetve most már Nemzeti Nőtörténeti Hónap 1980-óta hivatalos, amit még Jimmy Carter tett azzá az elnöksége alatt. Ez magába foglalja március 8-át is.
A Nemzeti Nőtörténeti Hónapot ma már az egész világon elismerik. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában márciusban, Dél-Afrikában augusztusban, Kanadában pedig októberben ünneplik a Nőtörténeti Hónapot.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
