Megszavazták: a böjti réce lett az év madara 2025-ben
A világban 870-933 ezer, Magyarországon 500-700 pár található a nyertes madárból.
70 évig kihaltnak hitték, majd megtalálták a csontjait egy bagoly köpetében.
A magyar szöcskeegeret választotta 2025-ben az év emlősének a Vadonleső Program – írja az MTI.
A hátán hosszanti fekete csíkot viselő magyar szöcskeegér létezéséről az ezredforduló előtt keveset lehetett tudni, annyi volt csak bizonyos, hogy élt Magyarországon egy különleges kisemlős, amely bár nevében egér, de csak távoli rokonságban áll a közönséges egerekkel – olvasható a tájékoztatóban.
Az egerektől eltérően a szöcskeegér valódi téli álmot alszik, ráadásul nagyon szelíd, kézben tartva nem harap, és nem próbál elmenekülni.
Élőhelyeinek megszűnése miatt azonban egyre ritkábban fordult elő Magyarországon. Az utolsónak tekintett példányt 1936-ban fogták meg a kutatók. Ezt követően 70 éven át senki sem találkozott vele, így kipusztultnak hitték a fajt.
Később azonban a kutatók bagolyköpetekben talált csontok elemzéséből megállapították, hogy a szöcskeegér továbbra is létezik az országban. 2006-ban pedig Borsodi-Mezőségben, több éves próbálkozás után, végre sikerült is befogni egy élő példányt.
A fajnak jelenleg mindössze két aprócska állománya ismert a világon, egyik a már említett Borsodi-Mezőségben él, a másik egy Kolozsvár melletti élőhelyen. Mivel a két állomány alfaji szinten eltér egymástól, ezért az utóbbi az erdélyi szöcskeegér nevet kapta.
Fotó forrása: Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület Facebook-oldala.
A világban 870-933 ezer, Magyarországon 500-700 pár található a nyertes madárból.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.