Megszavazták: a böjti réce lett az év madara 2025-ben

A világban 870-933 ezer, Magyarországon 500-700 pár található a nyertes madárból.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett szavazáson a böjti réce nyerte az év madara címet – olvasható az egyesület oldalán.

Az „Év madara” programját még 1979-ben indították el, amelynek célja az volt, hogy a társadalomnak is bemutassák a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat és madárcsoportokat.

Az idei nyertesről, a böjti récéről azt kell tudni, hogy Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Magyarországra tavasszal a böjti szelekkel érkezik.

A hímek jellegzetesek színük és mintázatuk miatt, ugyanis feketésbarna fejtetővel és fehér szemöldöksávval rendelkeznek, mely a szem mögött folytatódik, egészen a tarkóig.

 

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: Simay Gábor

Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése miatt 2008-tól védetté vált, jelenleg pedig fokozottan védett besorolásba tartozik. Így a természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Legfontosabb veszélyeztető tényezője, hogy a folyószabályozások és csatornázás miatt jelentősen csökkent a fészkelőhelyük az Alföldön, de a klímaváltozás hatásai is nehezítik a fészekrakásukat. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészkekre vadászó állatok, mint például a róka, borz vagy vaddisznó. A vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.