Cipőtolvaj menyétet fogtak a rendőrök egy japán óvodában
Az óvoda dolgozóit aggasztotta, hogy vajon ki vagy mi randalírozhat az intézmény falai között éjszakánként.
Székács Linda
Tíz gyerek tízenöt darab cipője tűnt el nyomtalanul egy Japán óvodából november elején. Egy nappal később még három cipőnek veszett nyoma, számos további lábbelit pedig a padlón szétdobálva találtak az óvoda dolgozói. A "lopások" előtt a The Guardian szerint tanácstalanul álltak a rendőrök és az óvodai dolgozói. Az utóbbiakat egyébként kifejezetten aggasztotta is, hogy vajon ki randalírozhat az intézményben az éj leple alatt.
Annak érdekében, hogy erre a kérdésre választ kapjanak, a rendőrség három biztonsági kamerát szerelt fel az intézményben, ami november 11-én rögzítette is a tolvaj kilétét. Egy szorgos menyétet, aki az egyik falból előbújva kevesebb mint 10 másodperc alatt eltulajdonított a gyerekek cipőtárolójából egy fehér tornacipőt, majd azzal a szájában eltűnt.
"Nagyon aggódtunk, de megnyugtató számunkra, hogy tudjuk, csak egy állatról van szó" - mondta az óvoda egy dolgozója az egyik helyi újságnak, a Mainichi-nak.
A cipőket azóta sem találták meg. A Chikushi Jogakuen Egyetem egyik professzora Hiroshi Sasaki szerint ugyanakkor az állat viselkedésének oka feltehetően az lehet, hogy nemrégiben kicsinyei születtek, a cipőket pedig fészeképítéshez használja. Így szeretné megvédeni a kicsiket a hidegtől.
A "bűnmegelőzés" érdekében az óvodában hálót szerelnek fel a cipőtárolók elé.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.