Karácsonykor kitalálták, hogy Izlandra utaznának, februárra pedig már annyi állásajánlatot kaptak a kilencedikes diákok, hogy a teljes költségvetés öt százalékát sikerült megkeresniük. Az osztályfőnökkel beszélgettünk az elszánt osztály történetéről, aki azt is elárulta, hogy miért pont a szigetországba szeretnének utazni.
Szerencsés a szobi Szent László Gimnázium 9.A osztálya, ugyanis osztályfőnökük néhány hónapja érdekes ötlettel állt elő. Kitalálta, hogy ha néhány éven át együtt tudnak működni és szorgalmasak lesznek, közösen munkát válallnak, akkor a végzős osztálykirándulásuk úticélja lehet akár egy egzotikusabb külföldi helyszín is.
"Az előző osztályom öt éve ballagott el, velük is csináltam egy hasonló projektet, akkor Marokkóba mentünk ki. Négy év alatt szedtük össze a pénzt, de ez egy kisebb projekt volt. Ezzel a tapasztalattal vittem be a mostani osztályomba is az ötletet, hogyha ügyesen együtt tudnak működni négy évig, akkor el tudom őket is vinni egy hosszabb útra, ha szeretnék"
– mesélte lapunknak Békési Marcell, osztályfőnök.
A diákok nagyon lelkesek lettek és egyből belevetették magukat a tervezésbe. A következő félévük azzal telt, hogy kitalálják, hova szeretnének ellátogatni. Több ötletet is összegyűjtöttek, de többekben felmerült, hogy szeretnének gleccsereket, sarki fényt és gejzírt látni, így jött szóba Izland. Nagyon sokan szavaztak erre az opcióra, költségvetés szempontjából is is reálisnak tűnt, ezért végül karácsonykor erre esett a választás.
Februárban elkezdődött az álláskeresés
"Gimnáziumi osztály vállal egyszerűen elvégezhető munkát!" – áll a szórólapon, amit az újévben el is kezdtek legyártani a diákok. Fűnyírás, telektisztítás, lomtalanítás, mezőgazdasági munka, iratrendezés és pakolás munkakörökben szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére, és örülnek, ha egyszerre minél többen kivehetik a részüket a munkából.
"Már nagyon sok lehetőséget kaptunk szerencsére, többek között Horvátországban és Tahitótfalun is" – mesélte élénken az osztályfőnök, aki elárulta, hogy a szomszédos országba egy olajfaligetre mehetnek mezőgazdasági munkát végezni, de a Balaton-felvidékről is kaptak ajánlatot, ahol pedig szüretelni fognak majd.
Annyira sikeresen halad a projekt, hogy másfél hét alatt a teljes négy évre szóló keretösszegnek majdnem az öt százalékát megszerezték már, emiatt az is elképzelhető, hogy akár a jövő évben kiutazhatnak Izlandra. Rendkívül szorgalmasak a tanulók, többen azonnal, az első napokban elkezdtek dolgozni, és a hétvégén részt vettek az első teljes osztályos munkán is. A diákok Verőcére mentek segíteni, egy leégett családi házban lomtalanítottak és takarították el a maradványokat.
Az előző osztállyal a marokkói utazás egy kisebb projekt volt, egy alapítványi iskolában valósult meg, ahol többnyire tehetősebbek voltak a szülők, így a kirándulás felét finanszírozták. A szobi diákoknak viszont nagy szükségük van a munkalehetőségekre, mert a pedagógus elmondása szerint ez egy falusi iskola, a diákok többsége szerény körülmények között él, így a szülőknek nincs lehetőségük emelni az osztálypénzen.
Néhány tanár megijedt az ötlettől
Nagyon gyorsan felkapta a sajtó a szobi osztály történetét. "Az igazgató úr épphogy engedélyezte, hogy kirakjuk a szórólapot, és másnap már 10 ezren megosztották az interneten. A legtöbb tanár is onnan értesült róla, hogy a Facebookon olvasta" – idézte fel az osztályfőnök. A tanári karban volt olyan pedagógus, aki megijedt, hogy mi lesz ebből, de összességében abszolút pozitívan fogadták az ötletet.
A gyerekek először nagyon meglepődtek, az első három napon nem tudták hova tenni, hogy ennyi emberhez eljutott a hirdetésük. Aztán szépen lassan elkezdtek hinni benne, hogy tényleg megvalósulhat az álmuk és elérhetik a vágyott úticélt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
