Karácsonykor kitalálták, hogy Izlandra utaznának, februárra pedig már annyi állásajánlatot kaptak a kilencedikes diákok, hogy a teljes költségvetés öt százalékát sikerült megkeresniük. Az osztályfőnökkel beszélgettünk az elszánt osztály történetéről, aki azt is elárulta, hogy miért pont a szigetországba szeretnének utazni.
Szerencsés a szobi Szent László Gimnázium 9.A osztálya, ugyanis osztályfőnökük néhány hónapja érdekes ötlettel állt elő. Kitalálta, hogy ha néhány éven át együtt tudnak működni és szorgalmasak lesznek, közösen munkát válallnak, akkor a végzős osztálykirándulásuk úticélja lehet akár egy egzotikusabb külföldi helyszín is.
"Az előző osztályom öt éve ballagott el, velük is csináltam egy hasonló projektet, akkor Marokkóba mentünk ki. Négy év alatt szedtük össze a pénzt, de ez egy kisebb projekt volt. Ezzel a tapasztalattal vittem be a mostani osztályomba is az ötletet, hogyha ügyesen együtt tudnak működni négy évig, akkor el tudom őket is vinni egy hosszabb útra, ha szeretnék"
– mesélte lapunknak Békési Marcell, osztályfőnök.
A diákok nagyon lelkesek lettek és egyből belevetették magukat a tervezésbe. A következő félévük azzal telt, hogy kitalálják, hova szeretnének ellátogatni. Több ötletet is összegyűjtöttek, de többekben felmerült, hogy szeretnének gleccsereket, sarki fényt és gejzírt látni, így jött szóba Izland. Nagyon sokan szavaztak erre az opcióra, költségvetés szempontjából is is reálisnak tűnt, ezért végül karácsonykor erre esett a választás.
Februárban elkezdődött az álláskeresés
"Gimnáziumi osztály vállal egyszerűen elvégezhető munkát!" – áll a szórólapon, amit az újévben el is kezdtek legyártani a diákok. Fűnyírás, telektisztítás, lomtalanítás, mezőgazdasági munka, iratrendezés és pakolás munkakörökben szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére, és örülnek, ha egyszerre minél többen kivehetik a részüket a munkából.
"Már nagyon sok lehetőséget kaptunk szerencsére, többek között Horvátországban és Tahitótfalun is" – mesélte élénken az osztályfőnök, aki elárulta, hogy a szomszédos országba egy olajfaligetre mehetnek mezőgazdasági munkát végezni, de a Balaton-felvidékről is kaptak ajánlatot, ahol pedig szüretelni fognak majd.
Annyira sikeresen halad a projekt, hogy másfél hét alatt a teljes négy évre szóló keretösszegnek majdnem az öt százalékát megszerezték már, emiatt az is elképzelhető, hogy akár a jövő évben kiutazhatnak Izlandra. Rendkívül szorgalmasak a tanulók, többen azonnal, az első napokban elkezdtek dolgozni, és a hétvégén részt vettek az első teljes osztályos munkán is. A diákok Verőcére mentek segíteni, egy leégett családi házban lomtalanítottak és takarították el a maradványokat.
Az előző osztállyal a marokkói utazás egy kisebb projekt volt, egy alapítványi iskolában valósult meg, ahol többnyire tehetősebbek voltak a szülők, így a kirándulás felét finanszírozták. A szobi diákoknak viszont nagy szükségük van a munkalehetőségekre, mert a pedagógus elmondása szerint ez egy falusi iskola, a diákok többsége szerény körülmények között él, így a szülőknek nincs lehetőségük emelni az osztálypénzen.
Néhány tanár megijedt az ötlettől
Nagyon gyorsan felkapta a sajtó a szobi osztály történetét. "Az igazgató úr épphogy engedélyezte, hogy kirakjuk a szórólapot, és másnap már 10 ezren megosztották az interneten. A legtöbb tanár is onnan értesült róla, hogy a Facebookon olvasta" – idézte fel az osztályfőnök. A tanári karban volt olyan pedagógus, aki megijedt, hogy mi lesz ebből, de összességében abszolút pozitívan fogadták az ötletet.
A gyerekek először nagyon meglepődtek, az első három napon nem tudták hova tenni, hogy ennyi emberhez eljutott a hirdetésük. Aztán szépen lassan elkezdtek hinni benne, hogy tényleg megvalósulhat az álmuk és elérhetik a vágyott úticélt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
