A magyar tudóst kedden értesítették arról, hogy társaival közösen megkapta a fizikai Nobel-díjat.
"Nagyon visszahúzódó, egyszerű, szerény ember. Soha nem volt hivalkodó, soha nem volt nagyképűen viselkedő ember. Ember tudott maradni" - így jellemezte Krausz Ferenc Nobel-díjas, móri születésű osztrák-magyar állampolgárságú fizikust a móri Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója, Kajós Péterné az RTL Híradóban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden jelentette be, hogy Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után a fizikai Nobel-díjat is egy magyar származású kutató, Krausz Ferenc és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja. Krausz és kutatócsoportja ugyanis "elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel," ezzel megalapozva az attofizika tudományát, melynek segítségével olyan súlyos betegségek korai szakaszban való feliserését segíthetik elő, mint a rák és az Alzheimer-kór.
Krausz 1985-ben a Műegyetemen villamosmérnöki diplomát, az ELTE Természettudományi Karán pedig fizikusi diplomát szerzett, doktori fokozatát pedig a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. A kutató 20 éve él Németországban, ahol 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője is.
Korábbi iskolájának falát már évek óta díszíti az arcképe és egy tőle származó idézet. Kajos Péterné, az intézmény igazgatója szerint Krausz Ferenc emberi nagyságát az is mutatja, hogy amikor korábban a fizikáról és a kutatásairól beszélt a móri lakosoknak, mindezt úgy tudta tenni, hogy az a hétköznapi emberek számára is érthető volt.
Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság
- a fizikus ugyanakkor azt is hozzátette; az első gondolata az volt, hogy a díjhoz közvetve vagy közvetlenül hány kollégája, barátja és munkatársa járult hozzá, akiknek hálás lehet a sikeréért.
A Nobel-díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
