Nincs füstje, nincs szaga és nem látszik. A snüsszt bárhol és bármikor lehet alkalmazni, nem véletlen, hogy népszerű a fiatalok körében, hiszen még órán is tudják feltűnés nélkül használni.
Itthon is egyre többen használják már a skandináv országok népszerű őrölt, nedves, füstmentes dohánytermékét. A snüssz Svédországból származik, amit sóval és vízzel összekevert, őrölt dohánylevelekből készítenek, végül pedig kis zacskókba csomagolva árulnak. Ennek új változata a nikotinpárna, ami növényi rostból készül és már nem tartalmaz dohányt. Magyarországon is ez a fajta került be az általános használatba, ugyanis míg az eredeti snüssz fogyasztása nem, de értékesítése tilos az Európai Unióban, kivéve persze a származási helyén, Svédországban. Viszont a snüssz és a nikotinpárna fogalma már annyira összemosódott, hogy az utóbbira is a snüssz megnevezést szokták alkalmazzák.
Elsősorban a fiatalok és iskolások körében kezdett el terjedni, ami feltehetően diszkrét használatának köszönhető. A süsszt az ínyre felhelyezve kell alkalmazni, ami - mivel nem ad ki magából semmilyen füstött vagy szagot - így észrevehetetlen. A diákok emiatt is részesítik előnyben, ugyanis így a tanórák alatt is bármikor tudnak snüsszözni, a tanár nem fogja észrevenni őket.
A Telex cikke szeirnt a nikotinpárnákat átlagosan a 30 év alattiak, azon belül is a 18-24 éves korosztály vásárolja. A snüssznek több fajtája is kapható, melyek között vannak ízesítettek is, ami mindig nagyobb kedvet ad a használatához, ahogy azt az Elf Bar-nál is tapasztalhattuk.
Bár a snüsszt nem lehet letüdőzni és használatát a hagyományos dohánytermékekhez képest kevésbbé tartják kársonak, nikotintartalma miatt így sem mondható biztonságosnak. Használata ennek is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét és a rák kockázatát. A legnagyobb gondot pedig a szájüregben okozhatja, mivel a nikotinpárna közvetlenül az ínnyel érintkezik, így annak gyulladását tudja előidézni, ami pedig a fogak károsodásához vezethet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
