Nincs füstje, nincs szaga és nem látszik. A snüsszt bárhol és bármikor lehet alkalmazni, nem véletlen, hogy népszerű a fiatalok körében, hiszen még órán is tudják feltűnés nélkül használni.
Itthon is egyre többen használják már a skandináv országok népszerű őrölt, nedves, füstmentes dohánytermékét. A snüssz Svédországból származik, amit sóval és vízzel összekevert, őrölt dohánylevelekből készítenek, végül pedig kis zacskókba csomagolva árulnak. Ennek új változata a nikotinpárna, ami növényi rostból készül és már nem tartalmaz dohányt. Magyarországon is ez a fajta került be az általános használatba, ugyanis míg az eredeti snüssz fogyasztása nem, de értékesítése tilos az Európai Unióban, kivéve persze a származási helyén, Svédországban. Viszont a snüssz és a nikotinpárna fogalma már annyira összemosódott, hogy az utóbbira is a snüssz megnevezést szokták alkalmazzák.
Elsősorban a fiatalok és iskolások körében kezdett el terjedni, ami feltehetően diszkrét használatának köszönhető. A süsszt az ínyre felhelyezve kell alkalmazni, ami - mivel nem ad ki magából semmilyen füstött vagy szagot - így észrevehetetlen. A diákok emiatt is részesítik előnyben, ugyanis így a tanórák alatt is bármikor tudnak snüsszözni, a tanár nem fogja észrevenni őket.
A Telex cikke szeirnt a nikotinpárnákat átlagosan a 30 év alattiak, azon belül is a 18-24 éves korosztály vásárolja. A snüssznek több fajtája is kapható, melyek között vannak ízesítettek is, ami mindig nagyobb kedvet ad a használatához, ahogy azt az Elf Bar-nál is tapasztalhattuk.
Bár a snüsszt nem lehet letüdőzni és használatát a hagyományos dohánytermékekhez képest kevésbbé tartják kársonak, nikotintartalma miatt így sem mondható biztonságosnak. Használata ennek is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét és a rák kockázatát. A legnagyobb gondot pedig a szájüregben okozhatja, mivel a nikotinpárna közvetlenül az ínnyel érintkezik, így annak gyulladását tudja előidézni, ami pedig a fogak károsodásához vezethet.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
