Nincs füstje, nincs szaga és nem látszik. A snüsszt bárhol és bármikor lehet alkalmazni, nem véletlen, hogy népszerű a fiatalok körében, hiszen még órán is tudják feltűnés nélkül használni.
Itthon is egyre többen használják már a skandináv országok népszerű őrölt, nedves, füstmentes dohánytermékét. A snüssz Svédországból származik, amit sóval és vízzel összekevert, őrölt dohánylevelekből készítenek, végül pedig kis zacskókba csomagolva árulnak. Ennek új változata a nikotinpárna, ami növényi rostból készül és már nem tartalmaz dohányt. Magyarországon is ez a fajta került be az általános használatba, ugyanis míg az eredeti snüssz fogyasztása nem, de értékesítése tilos az Európai Unióban, kivéve persze a származási helyén, Svédországban. Viszont a snüssz és a nikotinpárna fogalma már annyira összemosódott, hogy az utóbbira is a snüssz megnevezést szokták alkalmazzák.
Elsősorban a fiatalok és iskolások körében kezdett el terjedni, ami feltehetően diszkrét használatának köszönhető. A süsszt az ínyre felhelyezve kell alkalmazni, ami - mivel nem ad ki magából semmilyen füstött vagy szagot - így észrevehetetlen. A diákok emiatt is részesítik előnyben, ugyanis így a tanórák alatt is bármikor tudnak snüsszözni, a tanár nem fogja észrevenni őket.
A Telex cikke szeirnt a nikotinpárnákat átlagosan a 30 év alattiak, azon belül is a 18-24 éves korosztály vásárolja. A snüssznek több fajtája is kapható, melyek között vannak ízesítettek is, ami mindig nagyobb kedvet ad a használatához, ahogy azt az Elf Bar-nál is tapasztalhattuk.
Bár a snüsszt nem lehet letüdőzni és használatát a hagyományos dohánytermékekhez képest kevésbbé tartják kársonak, nikotintartalma miatt így sem mondható biztonságosnak. Használata ennek is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét és a rák kockázatát. A legnagyobb gondot pedig a szájüregben okozhatja, mivel a nikotinpárna közvetlenül az ínnyel érintkezik, így annak gyulladását tudja előidézni, ami pedig a fogak károsodásához vezethet.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
