Nincs füstje, nincs szaga és nem látszik. A snüsszt bárhol és bármikor lehet alkalmazni, nem véletlen, hogy népszerű a fiatalok körében, hiszen még órán is tudják feltűnés nélkül használni.
Itthon is egyre többen használják már a skandináv országok népszerű őrölt, nedves, füstmentes dohánytermékét. A snüssz Svédországból származik, amit sóval és vízzel összekevert, őrölt dohánylevelekből készítenek, végül pedig kis zacskókba csomagolva árulnak. Ennek új változata a nikotinpárna, ami növényi rostból készül és már nem tartalmaz dohányt. Magyarországon is ez a fajta került be az általános használatba, ugyanis míg az eredeti snüssz fogyasztása nem, de értékesítése tilos az Európai Unióban, kivéve persze a származási helyén, Svédországban. Viszont a snüssz és a nikotinpárna fogalma már annyira összemosódott, hogy az utóbbira is a snüssz megnevezést szokták alkalmazzák.
Elsősorban a fiatalok és iskolások körében kezdett el terjedni, ami feltehetően diszkrét használatának köszönhető. A süsszt az ínyre felhelyezve kell alkalmazni, ami - mivel nem ad ki magából semmilyen füstött vagy szagot - így észrevehetetlen. A diákok emiatt is részesítik előnyben, ugyanis így a tanórák alatt is bármikor tudnak snüsszözni, a tanár nem fogja észrevenni őket.
A Telex cikke szeirnt a nikotinpárnákat átlagosan a 30 év alattiak, azon belül is a 18-24 éves korosztály vásárolja. A snüssznek több fajtája is kapható, melyek között vannak ízesítettek is, ami mindig nagyobb kedvet ad a használatához, ahogy azt az Elf Bar-nál is tapasztalhattuk.
Bár a snüsszt nem lehet letüdőzni és használatát a hagyományos dohánytermékekhez képest kevésbbé tartják kársonak, nikotintartalma miatt így sem mondható biztonságosnak. Használata ennek is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét és a rák kockázatát. A legnagyobb gondot pedig a szájüregben okozhatja, mivel a nikotinpárna közvetlenül az ínnyel érintkezik, így annak gyulladását tudja előidézni, ami pedig a fogak károsodásához vezethet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
