Spoiler: nem. A kutatások szerint ugyanis jópár éve csökken a világintelligencia (igen, ilyen is van). De vajon miért, és hogyan mérhető?
Még az 1970-es években figyeltek fel arra, hogy az általános intelligencia-szint növekedése az egyik évtizedről a másikra lelassult - írja a hvg.hu, ezt az utóbbi években pedig több kutatás is igazolta. Ma egyébként ennek a jelenségnek már neve is van: a növekedés lassulását Flynn-effektusnak, a csökkenésbe fordulást pedig fordított Flynn-effektusnak hívják.
De miért csökken a világIQ?
Ennek oka egy 2018-as norvég tanulmány szerint nem a genetikában keresendő. Sőt, a kutatók között abban konszenzus van, hogy a trendforduló aligha vezethető vissza egyetlen tényezőre.
A WHO szerint az általános IQ-csökkenés egy lehetséges magyarázata lehet a növekvő légszennyezés is. A káros anyagok ugyanis az emberi szervezetbe, a véráramba bejutva felszívódnak és a hemoglobint akadályozzák az az oxigén szállításában, így csökkentve például az agyműködéshez szükséges friss energia zavartalan utánpótlását - idézi az oldal. Egy elmélet szerint pedig egyszerűen arról van szó, hogy a XX. században szinte minden területen bekövetkezett hatalmas fejlődés felkavarta az addigi állapotot.
Hol állunk mi?
Bár nem kifejezetten IQ-tesztekről van szó, az OECD által készített PISA-felmérés megfelelően széleskörű és matematika része meglehetősen jól közelíti az IQ-teszteket. Ennek legutóbbi adatai alapján, 2018-ban Magyarországon a 15 éves diákok matekból és természettudományból is jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban, az javulás azonban nem számottevő - a hvg.hu szerint ez csupán annyit bizonyít, hogy az utóbbi évtized oktatási reformprogramjai nem rontottak a diákok összteljesítményén, viszont nem is javítottak számottevően. A részletekről egyébként korábban itt írtunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
