Nem csak aktív résztvevői, sok esetben fő szervezői is voltak középiskolások, egyetemisták a 2019-es évben tartott klímasztrájkoknak. Mutatjuk, hogyan tüntettek a diákok és hogy hogyan történt ez az egész megmozdulás, eseménysorozat a világban.
A Greta Thunberg - svéd klímaaktivista diák - által tavaly elindított sztrájksorozat globális tüntetésekké formálódott az idei év során. Londontól Sydneig diákok százezrei nem mentek iskolába több alkalommal, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére. Az első, márciusi megmozdulásról itt olvashattok.
Azóta többször szerveztek tüntetést az év során iskolaidőtől függetlenül. A már harmadik globális klímasztrájkról itt nézhetitek meg a készült fotókat, amelyen szintén rengeteg diák vett részt. November végén aztán megszervezték a negyedik klímasztrájkot is, az eseményekhez szülői kikérőkkel is készültek a diákok iskolai hiányzását megoldva.
A 16 éves Greta Thunberg államfők előtt mondott beszédet az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakán, találkozott a pápával, és 4 millió embert ösztönzött arra, hogy csatlakozzon a 2019. szeptember 20-i világméretű klímasztrájkhoz, amely a történelem legnagyobb éghajlatváltozás elleni tüntetése volt - közölte honlapján a diák számára az év embere kitüntetést adó amerikai Time magazin.
Év szava: kétszer is
Greta Thunberg úttörő ötletét, vagyis a klímasztrájkot a brit Collins szótár szerkesztői az év szavának nyilvánították, mivel a kifejezés használatának százszoros növekedését figyelték meg 2019-ben a honlapokon, az újságokban és a folyóiratokban, illetve a közösségi médiában. Ezek után az Oxford Angol Szótár szerkesztői is hasonló döntésre jutottak, ők a klímavészhelyzet kifejezést ítélték az év szavának 2019-ben.
Az egész jelenség fontosságát hangsúlyozva az olasz állami oktatási irányítás úgy döntött: az iskolai tananyagban jövőre már szerepelni fog a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés. Ezzel Olaszország a világon elsőként vezeti be a kérdés oktatását kötelezően az iskolákban. Erről bővebben itt olvashattok.
Fontos üzenetet küldött a politikusoknak, a felnőtteknek a 16 éves svéd diáklány
A politikusoknak és a felnőtteknek csatlakozniuk kell a diákok éghajlatvédelmi mozgalmához - mondta Greta Thunberg 16 éves svéd környezetvédő aktivista a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap hírportálján pénteken, a Fridays for Future elnevezésű mozgalom világméretű tüntetésének alkalmából közzétett írásában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
