Tudjátok, honnan ered a szalagavató, és hogy milyen szokásai voltak régen ennek az eseménynek? Nem csak a régi, a jelenlegi szokásokról is összegyűjtöttünk érdekességeket.
Régen máshogy nevezték
Ami ma szalagavató, az régen valétálás volt, amely nem csupán egy estét jelentett. A valétálás időszaka a szalagfeltűzéstől egészen a szalaglevételig tartott. A latin eredetű szó a “valete” kifejezésből származik, azt jelenti: “Éljetek boldogul”. A valétatűzés kifejezés egyébként nem merült teljes homályba, a Soproni Egyetem például máig őrzi a hagyományait, érdekes módon itt tehát a mai középiskolákban tartott hagyomány átalakulva él az egyetemen is, és nem végzős középiskolások, hanem végzős egyetemisták valétálnak.
Ma sem mindenhol szalagavatónak hívják az eseményt: több középiskolában szerepel gombavató néven, ugyanis az ő felsőjükre nem is szalagot, hanem gombot tűznek. Ez a "gomb" általában egy fém kitűző, amelyen ugyanúgy szerepelnek azok az infók, amelyen másoknál a szalagon.
A kezdetek
Feltehetőleg a 19. század első felében, Selmecbányán rendezték az első ilyen eseményt. A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola a trianoni békeszerződés után Selmecbányáról került Sopronba, ez az intézmény tekinthető a mai miskolci és soproni egyetem elődjének is. Nem véletlen az említés tehát, hogy a Soproni Egyetem máig őrzi a kezdeti formát. A selmeci diákhagyományokat egyébként több mai hazai egyetem is viszi tovább.
Többféle szalag volt
Kétféle valétaszalag létezett: az egyik rövid karszalag aranyrojtokkal, míg a másik monogrammal és évszámmal került a diákok vállára. Ez utóbbi terjedt el ma is: általában kék vagy bordó szalagot kapnak a diákok, rajta az iskola nevével és az évfolyamuk évszámá(i)val, kivéve ugye a már említett gombokat.
Fáklyás menet is volt
Akár a ballagás során, régen a szalagavatón is felvonultak a diákok. A valétamenetként számontartott fáklyás menetet általában a legidősebb diák nyitotta, aki egy hosszú botra kötözött tölgycsokrott vitt, a többiek pedig tölgylevelet helyeztek a kalapjukra. Ez ma a Soproni Egyetemen hattyútollas verzióban él tovább.
Sokféle ruha
Régen is biztosan nem, vagy nem csak menyasszonyi ruhában táncoltak a lányok, ami ugyebár ma a szalagavató egyik központi része lett. Lehet, hogy kevesen tudnak arról, de a fő táncot ma sem minden iskolában menyasszonyi ruhában táncolják. Előfordulnak a hagyományos palotás bársonyruhában fellépő diákok, ahol a fiúk is a hozzá illő frakkban táncolnak, de vannak egyénileg varrott, az iskola színeiben pompázó ruhák is, amelyek felváltják a menyasszonyi ruhákat.
Ilyen volt a technikum régen és ilyen lesz jövőre: tények és fotók
A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
