Albérlet vagy lakás? Lakbér vagy hitel? Huszonévesen biztos, de még utána is fejtörést okozhat a legtöbbeknek ezekre a kérdésekre a válasz.

Számos kutatás világított már rá arra, hogy a Z generációs, tehát az 1997 és 2012 között született fiatalokat leginkább a lakhatási költségek aggasztják a jövőjükkel kapcsolatban. Az egekben lévő és továbbra is emelkedő árak miatt a lakásvásárlás szinte lehetetlennek tűnik, de az albérlet fizetése is sokaknak problémát okoz. Budapesten például a havi albérlet összege átlagosan 250 ezer forint között mozog. Ennyit egy egyedül élő, egy keresetből gazdálkodó huszonéves valószínűleg nem tud kifizetni, így a legtöbben legalább egy, de vannak, akik több lakótárssal együtt élnek. A lakásvásárláson gondolkodók pedig még nehezebb helyzetben vannak; a négyzetméterárak akár az egymillió forintot is megközelíthetik, sőt, egyes részein a fővárosnak meg is haladják ezt az összeget.

De még így sem Budapest a legdrágább európai város lakhatás szempontjából.

A Visit World összesítése szerint ezt a nem túl vonzó címet Franciaország fővárosa, Párizs birtokolja 2024-ben, ahol a lakások átlagára 620 ezer euró, vagyis a jelenlegi árfolyamon átszámítva körülbelül 245 millió forint. Ez négyzetméterenként körülbelül 13 710 eurós átlagárat jelent, ami 5,4 millió forint.

Nem sokkal marad le Párizstól a második helyre kerülő London, Anglia fővárosa sem, ahol a lakások jelenlegi átlagára 581 ezer euró, vagyis 223,5 millió forint, míg a harmadik helyen lévő Luxemburgban átlagosan 557 ezer euróba, vagyis 220 millió forintba kerül egy saját otthon.

A lista ezt követően a következőképp alakul:

• Stockholm, Svédország - 426 000 euró (168,3 millió forint)
• Bern, Svájc - 410 000 euró (162 millió forint)
• Amszterdam, Hollandia - 406 000 euró (160 millió forint)
• Oslo, Norvégia - 404 000 euró (159,6 millió forint)
• Koppenhága, Dánia - 371 000 euró (146,5 millió forint)
• Helsinki, Finnország - 364 000 euró (144 millió forint)
• Dublin, Írország - 352 000 euró (139 millió forint)

A lakásárak szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak azok, akik Kelet-Európában, azon belül is a balkáni országokban élnek. A kontinensen Moldova fővárosában, Kisinyovban a legalacsonyabbak a lakásárak: itt átlagosan 57 ezer euróba kerül egy otthon, ami átszámítva 22,5 millió forint. Ezt követi Szkopje, Észak-Macedónia fővárosa 65 ezer euróval (25,7 millió forint), majd a boszniai Szarajevó 76 ezer euróval (30 millió forint).

A top 10 legolcsóbb lakásárakkal rendelkező európai város listájába belefért még az albániai Tirana, Fehéroroszország fővárosa, Minszk, a montenegrói Podgorica, Bulgária fővárosa, Szófia, Kijev, Bukarest, majd a lett főváros, Riga.

Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy ezekben az országokban teljesen máshogy alakulnak a fizetések és a megélhetési költségek is, mint Nyugat-Európában.