Rossz hír a tanároknak: csak egy évre szól a fizetésemelés?
Semmi garancia nincs arra, hogy azok a tanárok, akiknek a bére októberben emelkedik, jövő szeptembertől is megkapják az emelt fizetést - írja a hvg.hu.
"Vannak olyan intézményvezetők, akik úgy döntöttek, hogy élnek a lehetőséggel, és honorálni kívánják a többletmunkát" - mondta a pedagógusok komoly tiltakozást kiváltó differenciált béremeléséről Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke, aki szerint a szakszervezetek javaslatára tették differenciálhatóvá a béremelés utolsó lépcsőjét.

"Az intézményvezetők egy része él ezzel a lehetőséggel, egy másik részük nem (...) Vannak olyan intézményvezetők, akik úgy döntöttek, hogy élnek a lehetőséggel, és honorálni kívánják a többletmunkát. A tankerületi központok által fenntartott iskolákban jelentősen megemeltük a pótlékokra fordítható összeget. A pótlékok tekintetében sok helyen döntöttek úgy a nevelőtestülettel közösen az intézményvezetők, hogy már az idei tanévtől a teljesítmény alapján differenciálnak. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az ehhez szükséges forrás az idei és a jövő évi költségvetésben is rendelkezésre áll" - mondta Solti Péter a Magyar Időknek adott interjúban.
Ki mit kért?
A Klebelsberg Központ elnöke azt is elismételte, amit Palkovics László oktatási államtitkár már többször hangsúlyozott: hogy "a szakszervezetek javaslatára döntött úgy a kormány, hogy a szeptemberi béremelést differenciálhatóvá teszi". A szakszervezetek azonban - hangzott el többször az elmúlt hetekben - egyáltalán nem a tanári béremelés utolsó - már évekkel ezelőtt, minden pedagógus számára beígért - lépcsőjének differenciálását kérték.
Semmi garancia nincs arra, hogy azok a tanárok, akiknek a bére októberben emelkedik, jövő szeptembertől is megkapják az emelt fizetést - írja a hvg.hu.
Mint azt több szakszervezeti vezető elmondta az eduline-nak, azt kérték, hogy az állam biztosítson plusz forrás az igazán kiemelkedő teljesítményű pedagógusok munkájának honorálására, amolyan minőségi bérpótlékként. Nem pedig azt, hogy a béremelésből csípjenek le ilyen célra.
Solti szerint megoldották a tanárhiányt
Solti Péter arra a kérdésre, hogyan oldja meg a Klebelsberg Központ a tanárhiányt, úgy válaszolt, "a 2017/2018-as tanév elkezdődött, a tankerületi központok megoldották, hogy minden diák megkapja a szükséges szakos ellátást, a karbantartások pedig a nyáron megtörténtek. Ott, ahol valamelyik szakon tanárhiány volt, áttanítással, fizetett túlmunka elrendelésével lehet orvosolni a helyzetet addig, amíg nem sikerül betölteni az állásokat. Megvannak a szükséges oktatáspolitikai válaszok a problémára. Ilyen például a Klebelsberg képzési ösztöndíj program és a pedagógus-életpálya".
Már az apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán és a Jófogáson is egymást érik az iskolai álláshirdetések, sok tantestületből ugyanis még szeptember 1-jén is több pedagógus hiányzott. Van olyan budapesti általános iskola, ahol az első osztályosoknak a tanévnyitó előtt egy nappal még nem volt tanítójuk, máshol már meg sem lepődnek, ha egy kolléga bejelenti: más szakmában próbál szerencsét.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.