Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A több száz önkormányzatot tömörítő Magyar Önkormányzatok Szövetségének közoktatási konzultációs fórumán a kormányzati szereplőket leszámítva egyetértés volt abban, hogy vissza kell adni azoknak a településeknek az iskoláit, amelyek ezt igénylik.
A MÖSZ kabinetének fórumán megjelentek az oktatási szakszervezetek és civil szervezetek képviselői is. A fórumot követően sajtótájékoztató tartott Gémesi György, a MÖSZ elnöke, mely során abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy érdemi párbeszéd indult el a fórumon, melyet májusban folytatnának. Hozzátette, hogy az önkormányzatok továbbra is szívesen működnek együtt egy hatékony közoktatás kialakításában.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi intézményfenntartó központ mérete túlságosan nagy ahhoz, hogy normálisan tudja működtetni a közoktatási rendszert, ugyanis nem képes figyelembe venni a hasznos helyi döntéseket. Álláspontja szerint bármilyen fenntartásba kerüljenek is az intézmények, a legfontosabb az, hogy megfelelő költségvetéssel lássák el azokat.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt: ma a köznevelés alapkérdése, hogy az iskolák kapják vissza gazdasági, szakmai és jogi önállóságukat. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az állami működés nem jó - mondta -, ezért vissza kell adni az önkormányzatoknak az intézményfenntartás feladatát.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy felelősen gondolkodó szakember nem állíthatja azt, hogy minden rendben van a közoktatásban, hiszen napról napra "a lyukakat foltozzák be". A fórumon egyértelművé vált, hogy van alternatívája a jelenlegi rendszernek, az önkormányzatok ugyanis érdekeltek a fenntartás visszavételében - fűzte hozzá, megjegyezve: ehhez vissza kell adni számukra mindazon bevételt, amelyet az állam elvont.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék mozgalom képviseletében szólalt fel. Kifejtette, álláspontja szerint az államosítás kudarcot vallott, ezért az iskolákban is az önkormányzatiság megteremtése szükséges. Azt mondta, hogy a fórumon "valódi szereplők" ültek le tárgyalni egy meghatározó kérdésről, és mivel úgy tűnik, nagyrészt egyetértettek, folytatni kell az egyeztetést.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület, BFE) budaörsi polgármester, a MÖSZ polgármesteri tagozatának elnöke az önkormányzatok véleményét összegezve felidézte: a rendszerváltás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a helyi közösségek visszakapják az önrendelkezés jogát, ugyanis lokális szinten lehet meghatározni, hogy miként a leghatékonyabb a feladatok ellátása. Arról beszélt, hogy súlyos hiba volt elvenni az iskolafenntartás feladatát azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt magas színvonalon látták el.
A hátrányos gazdasági helyzetű településeken indokolt lehet az állami szerepvállalás annak érdekében, hogy ott is megfelelő legyen a közoktatás minősége - közölte Wittinghoff, hozzátéve, hogy
az autonómia és a tanszabadság ugyanannyira fontos, mint a friss levegő.
Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter arról beszélt, hogy rendszerszintű változásokra van szükség a magyar közoktatásban. Úgy fogalmazott, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény "rossz, ósdi, poroszos", az sem a jelen, sem a jövő igényeit nem elégíti ki, ezért nem ezt kell módosítgatni és javítani, hanem teljesen új köznevelési törvényt kell alkotni.
A szülők képviseletében felszólaló Neubauer István hasznosnak ítélte a tanácskozást. Véleménye szerint a szülőknek nagy szerepük van abban, hogy még nem omlott össze a közoktatási rendszer, ugyanakkor mind a szülők, mind a diákok túlterheltek. Közölte: a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért elnevezésű Facebook-csoport is azt szorgalmazza, hogy önkormányzati kezelésbe kerüljenek vissza az iskolák.
Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára ismertette a kormány álláspontját, ami abban közös a többi tanácskozóéval, hogy egyértelművé kell tenni a szereplők egymáshoz való viszonyát a közoktatásban. Példaként említette, hogy egy igazgatónak pontosan kell tudnia, mely kérdéseivel kell a fenntartóhoz és melyekkel az önkormányzathoz fordulnia.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy érdemes különválasztani a fenntartás és az iskolák belső autonómiájának kérdését. Véleménye szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény nem sérti az intézmények szervezeti és szakmai önállóságát, és pont ez az autonómia a garanciája az iskolák sokszínűségének.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.