Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a nyíregyházi Szakmai Tanévnyitó Konferencián Balatoni Katalin arról beszélt, hogy „van megfelelő számú pedagógus Magyarországon és az utánpótlásuk is biztosított”. Hozzátette, hogy idén kétezerrel több tanár dolgozik, mint a tavalyi tanévben.

A Népszava cikkéből kiderült, hogy ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai csak részben támasztják alá: valóban 2282 fővel nőtt a főállású pedagógusok száma a 2024/2025-ös tanévben. Ugyanakkor a statisztikák azt is mutatják, hogy ez csak egy hosszú ideje tartó csökkenés után következett be, és „a pedagógusok összlétszáma még mindig alacsonyabb, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt”.

A számok súlyos hiányt jeleznek: tíz év alatt mintegy 6500-zal lett kevesebb a tanárok száma, közülük az általános iskolákban dolgozók vesztették el a legtöbbet – több mint négyezret. Közben június végén már 2500 nyitott álláshirdetés szerepelt pedagógusi munkakörök betöltésére.

Az utánpótlás is problémás. A pedagógusképzésre felvett diákoknak mindössze 18,4 százaléka 18–19 éves, a legtöbben középkorúak. Ez azt jelzi, hogy nem a frissen érettségizettek érkeznek, hanem a már dolgozó tanárok képezik tovább magukat. Osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba.

A korösszetétel különösen aggasztó: az általános és középiskolai pedagógusok több mint fele 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya mindössze 6,7 százalék. „A következő öt éven belül több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt”, miközben a pályakezdők száma a mostani tanév elején mindössze 2083 volt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta: „nem látszik biztosítottnak az utánpótlás, ami biztos, az a pedagógusok átlagéletkorának emelkedése”. Hangsúlyozta, hogy a feladatok nem csökkennek a diákok számának változásával sem, hiszen „egy 20 fős és egy 30 fős osztályt is ugyanúgy tanítani kell”.