Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerdán – három nappal a november 30-ai budapesti pedagógustüntetés előtt – körlevelet küldött minden szakképzési centrumba "a pedagógusok minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében" - írja a Népszava. Egy szerdai, a szakképzési centrumok főigazgatóinak és a kancellároknak tartott, mintegy kétórás értekezleten azt is utasításba adták: a törvényi változásoknak csak a tanárokra nézve előnyös elemeit kommunikálhatják.
Ahogy beszámoltunk róla, pénteken megjelent a Magyar Közlönyben az új szakképzési törvény, amely értelmében a szakképzésben oktatók jövő júliustól a közalkalmazotti törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek át, az indoklás szerint a magasabb bérezés érdekében. A változás nagy vihart kavart a szakszervezetek körében, akik szerint ezzel a tanárok kiszolgáltatottá válnak, a béremeléshez pedig nincs szükség státuszváltozásra.
A Népszava birtokába került levélben az államtitkár arról ír: a közalkalmazotti törvény „csak első látásra” biztosít nagyobb védelmet, alaposabb vizsgálat után kitűnik, hogy inkább rugalmatlanságot jelent. A helyettes államtitkár szerint a bérezés szempontjából kedvezőbbek lesznek a feltételek, a szakszervezetek állításával ellentétben megmarad a jubileumi jutalom. Kitért arra is, a megígért béremelés – ami Pölöskeiné szerint sem lesz egységes mértékű – mindenkire vonatkozik, tehát szakoktatókra, közismereti tanárokra, óraadókra is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Facebook-oldalán azt írja: a szakképzési centrumok beazonosíthatatlan (aláírás nélkül, fejléc nélkül) levelet küldenek szét a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, ami szerintük több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít. A PSZ szerint valótlan az az állítás, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak "első látásra" nyújt nagyobb védelmet, a közalkalmazotti törvény ugyanis lényegesen több garanciát tartalmaz, például nagyobb felmentési védelmet, nagyobb végkielégítést, több pótszabadságot, előmeneteli rendszert, a kollektív jogérvényesítés lehetőségét - írják.
A munka törvénykönyve hatálya alatt "nincs törvényi garancia az előmenetelre, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum elérésére, ahogyan nincs törvényi garancia a foglalkoztatás feltételeire sem. Valótlan az az állítás, mely szerint az új szakképzési törvény és a munka törvénykönyve "rugalmasabb" feltételeket jelentene a bérezésre, az emelés minimális (félmondatos) módosítással megvalósítható lenne a jelenlegi szabályozási környezetben, jogfosztás nélkül" - olvasható az oldalon.
A PSZ szerint a jubileumi jutalmat felmenő rendszerben kivezetik, mivel pedig az emelés bértömege mindenkire vonatkozik, a többség számára nem lesz a "jogfosztással" arányos az emelés, a 30 százalékhoz pedig még 8 milliárd forint kellene. A nevelést és oktatást segítő és a technikai munkatársak fizetéséről nincs szó a levélben - írják.
A szakszervezeteknél, a diákoknál és a szülőknél is betelt a pohár: a következő napokban több esemény és országos tüntetés is lesz többek között az alacsony tanári bérek, a pedagógusok és a diákok munkaterhei, a hatévesen kötelező beiskolázás és a szakoktatók státuszának változása miatt.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
