Hétfő délelőtt már több mint 2500-an írták alá azt a petíciót, amelyet a köznevelési törvény módosítása ellen indítottak.
„Szülőként, magyar állampolgárként nem támogatjuk a köznevelési törvény tervezett módosítását, mert nem szolgálja a gyermekeink legfőbb érdekét. Tisztelettel kérjük Magyarország Kormányát, vonja vissza az indítványát, ha ezt nem teszi, országgyűlési képviselőinket kérjük, hogy ne szavazzák meg a módosításokat” – olvasható a petícióban, amelyet hétfő délelőtt már több mint 2500-an írtak alá.
A petícióban az áll: a tervezett módosítások minden családot érintenek. „Csorbulnak a négyéves gyerekek és szüleik jogai, ha a kötelező óvoda alóli felmentés lehetősége is megszűnik. A hatéves óvodások iskolába meneteléről ezentúl már nem a - gyermeket legjobban ismerő - szülő és az óvodapedagógus dönthet, az ő akaratuk ellenére is iskolába kényszeríthetőek majd a gyerekek. Elvész a tanszabadság, megszűnik a magántanulóság, veszélybe kerülnek az alternatív intézmények, a tanulócsoportok, holott bármely család kerülhet akár váratlanul olyan helyzetbe, melyre a családi körben vagy az alternatív intézményben való nevelés hoz megoldást” – írják.
Egyelőre nem lesz kötelező az osztályzás? Kásler Miklós javaslatot nyújtott be
Egyelőre mégsem lesz kötelező az osztályzás, de a szöveges értékelés eltörléséről nem tett le a kormány.
Hozzáteszik: a tanárok terhei is növekedni fognak, hiszen többé nem dolgozhatnak az általuk legjobbnak ítélt tankönyvekből, és megemelkednek majd a csoportlétszámok is.
„Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést". Ez a jogunk most veszélyben van” – emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
