Felmérik az iskolák beltéri levegőjének minőségét

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a beltéri légszennyezésnek jelentős egészségkockázata van, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére felmérik az iskolák beltéri levegőjének minőségét.

  • MTI

Az erről csütörtökön tartott budapesti sajtótájékoztatón Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, hogy a népegészségügyi központ alapfeladatai közé tartozik a különböző környezeti kockázati tényezők vizsgálata. Az iskolai beltéri levegő minőségének vizsgálata szorosan kapcsolódik ahhoz a nemzetközi projekthez, amelyben a konzorciumvezető Magyarország mellett Olaszország, Szlovénia, Csehország és Lengyelország vesz részt. A projekt célja ajánlások és akciótervek megfogalmazása annak érdekében, hogy javuljon a beltéri levegő minősége az iskolákban - mondta.

Egy hazai akcióterv keretében pedig 105 ezer kérdőívet küldtek ki 3. osztályos gyereknek, akik szüleikkel együtt tudtak erre válaszolni. A válaszok feldolgozottsága nyolcvanszázalékos, de az már most látszik - mondta Müller Cecília -, hogy 17-27 százalék közötti azon gyerekek aránya, akik a felmérés pillanatában valamilyen légúti tünettel küszködtek. Ebből a legfontosabb kockázati tényező a beltéri levegő minősége, így ez hatással lehet a légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekek állapotára - tette hozzá.

Csányi Péter, az Emmi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára beszélt a 2011-ben elindult ágazatközi programról a szálló por csökkentésére, valamint arról a 2012-es szabályzásról, amely megtiltotta a dohányzást a zárt terekben. Említést tett a teljes körű iskolai egészségvédelmi programról is, amelynek szintén az egyik eleme a beltéri levegő minőségének javítása. Hangoztatta, ebben az ügyben cselekvésre van szükség, és egy hosszú távú, fenntartható beavatkozási programcsomagot kell összeállítani.

Meglepő eredmény: ettől is függ, hogyan teljesítenek a diákok az iskolában

A légszennyezettség negatívan hat a kisiskolások iskolai teljesítményére - számolt be egy belga lap.

Ledia Lazeri, az Egészségügy Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője azt mondta, a WHO támogatja az országokat a különböző kockázatbecslési módszerek kidolgozásában, és örömét fejezte ki, hogy az Emmiben mindazok a területek összpontosulnak, amelyek segítik a gyerekeket érintő programok megvalósítását.

Az NNK az egészséges levegő képi megjelenítésére rajzpályázatot hirdetett általános iskolás diákoknak, hogy ráirányítsák a gyerekek figyelmét a légszennyezésre. Szeretnék az alkotásaikon keresztül megismerni, hogy mit gondolnak, miként lehetne csökkenteni a légszennyezést. A beküldött rajzok közül harmincötöt díjaztak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.