"Az életpályamodell tantestületeket vert szét, pedig ha jó oktatást akarunk, akkor a legfontosabb a csapatmunka lenne. Együtt, egymással a gyerekekért" - reagált egy pedagógus a Civil Közoktatási Platform oldalán Rétvári Bence nyilatkozatára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétvégén úgy fogalmazott, sikeres a pedagógus-életpályamodell, eddig több mint 55 ezren léptek a pedagógus II fokozatba.
„Amikor a jóval többet kereső, önjelölt, 2×30 órában képzett, 18 kontaktórát tartó minősítők döntik el a szakadásig dolgozó – akár már 30+ évet is ledolgozó – kollégáikról, hogy alkalmasak-e arra a pályára, amiben évtizedek óta helytállnak úgy, hogy mindezt felsőoktatási intézmények tucatjai, szülők, gyerekek, vezetők, kollégák is tanúsíthatják, akkor egészen biztosan nem mondhatjuk azt, hogy az életpályamodell sikeres” – írja egy vidéki szakgimnáziumi tanár a pedagógus-életpályamodellről a Civil Közoktatási Platform oldalán.
A pedagógus hozzáteszi: 2022-ig kötelező lesz mindenkinek a magasabb, vagyis a pedagógus 2 fokozatba lépnie, ugyanis a törvény szerint maximum kilenc évig maradhat valaki a pedagógus 1 fokozatban.
„Nehéz helyzet elé állítják a - még a pályán lévő - pedagógusokat, hiszen a megemelt kontaktórák (22-26), plusz a rengeteg ingyen (!) helyettesítés mellett kényszerítik őket erre a lépésre, annak ellenére, hogy a 2019. évi a pedagógusminősítésre jelentkezés különös feltételeit tartalmazó OH által kiadott tájékoztatóban szerepel ez a mondat: a minősítések lebonyolítása terheket ró az eljárás valamennyi szereplőjére, ezért kérjük, hogy a jelentkező pedagógusok – számolva a minősítési eljárással járó többletfeladatokkal – a körülményeket alaposan mérlegelve döntsenek a jelentkezésüket illetően!” – írja.
Itt vannak a részletek a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról
Közzétette a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról a legfontosabb információkat az Oktatási Hivatal.
Változás előtt az életpályamodell?
Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyébként úgy nyilatkozott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek megújítására van szükség.
A Nemzeti Pedagóguskar is azt szeretné, ha módosítanának az életpályamodellen, Horváth Péter a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógus II és a mestertanár közé építsenek be még egy fokozatot, ez lehetne a pedagógus III kategória. A pedagóguskar elnöke hozzátette: minderről folyamatosan tárgyalnak a kormányzattal, úgy látják, a szaktárca tisztában van a tanártársadalom problémáival, igyekszik reagálni az igényekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
