Az akadémikusok is tiltakoznak az egyetemi átalakítások ellen

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is tiltakozik az egyetemek alapítványi fenntartásba kényszerítése ellen, és mindent megtesznek az ehhez köthető visszaélések feltárásáért is.

  • Eduline

Az MTA elleni kormányzati támadás kivédésére létrejött Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményében írja, az átalakítás láthatóan nem vezet a felsőoktatás minőségének javulásához, pedig ez lett volna az alapítványi egyetemek létrehozásának egyik alapvető célja.

A másik célkitűzés a nemzetközi rangsorok meghódítása volt, azonban az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak. Bár az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban a vezető egyetemek ugyan magánvagyon kezelésén alapulnak, de a Magyarországon kialakítani kívánt rendszernek ezekhez sincs köze - írják.

A fórum szerint a korábbi példákból jól látható, hogy

a manőverek célja az egyetemek állami ingatlanvagyonának magánkézbe való átjátszása.

Ahogy erről a legfrissebb értesülések szerint a Debreceni Egyetem esetében is szó van.

A tervezett átalakításokról az egyetemek hallgatóinak és dolgozóinak közvetlenül kellene dönteniük, minden részletre kiterjedő tájékoztatást követően - írják. A tájékoztatás azonban a legutóbb modellváltáson átesett egyetemek esetében nemhogy mindenre kiterjedő nem volt, sok esetben egyenesen elmaradt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például a sajtóból tudta meg, hogy náluk is modellváltás lesz. A Kaposvári Egyetemen pedig a parlament oldaláról értesültek a tervezett fenntartóváltásról, hivatalos tájékoztatást nem kaptak.

"A tájékoztatást pedig olyan alapos és nyílt elemzésnek kell követnie, amely kizárja, hogy pusztán hatalomtechnikai eszközökkel keresztülvitt, beláthatatlan következményekkel járó és elhamarkodott változtatásnak essen áldozatul a hazai felsőoktatás" - teszik hozzá az akadémikusok. A nyilvános vitákban és elemzésekben sem bővelkedik a rendszer. A Debreceni Egyetemen pár nap alatt, ellenszavazat és nyilvános tervek nélkül szavazták meg a modellváltást.

Szerintük a legracionálisabb döntés az lenne, ha "a kormány haladéktalanul felhagyna romboló intézkedéseivel", és nem hozna létre olyan fenntarthatatlan rendszereket, amelyeket a későbbiekben meg kell majd szüntetni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.