Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is tiltakozik az egyetemek alapítványi fenntartásba kényszerítése ellen, és mindent megtesznek az ehhez köthető visszaélések feltárásáért is.
Az MTA elleni kormányzati támadás kivédésére létrejött Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményében írja, az átalakítás láthatóan nem vezet a felsőoktatás minőségének javulásához, pedig ez lett volna az alapítványi egyetemek létrehozásának egyik alapvető célja.
A másik célkitűzés a nemzetközi rangsorok meghódítása volt, azonban az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak. Bár az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban a vezető egyetemek ugyan magánvagyon kezelésén alapulnak, de a Magyarországon kialakítani kívánt rendszernek ezekhez sincs köze - írják.
A fórum szerint a korábbi példákból jól látható, hogy
a manőverek célja az egyetemek állami ingatlanvagyonának magánkézbe való átjátszása.
Ahogy erről a legfrissebb értesülések szerint a Debreceni Egyetem esetében is szó van.
A tervezett átalakításokról az egyetemek hallgatóinak és dolgozóinak közvetlenül kellene dönteniük, minden részletre kiterjedő tájékoztatást követően - írják. A tájékoztatás azonban a legutóbb modellváltáson átesett egyetemek esetében nemhogy mindenre kiterjedő nem volt, sok esetben egyenesen elmaradt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például a sajtóból tudta meg, hogy náluk is modellváltás lesz. A Kaposvári Egyetemen pedig a parlament oldaláról értesültek a tervezett fenntartóváltásról, hivatalos tájékoztatást nem kaptak.
"A tájékoztatást pedig olyan alapos és nyílt elemzésnek kell követnie, amely kizárja, hogy pusztán hatalomtechnikai eszközökkel keresztülvitt, beláthatatlan következményekkel járó és elhamarkodott változtatásnak essen áldozatul a hazai felsőoktatás" - teszik hozzá az akadémikusok. A nyilvános vitákban és elemzésekben sem bővelkedik a rendszer. A Debreceni Egyetemen pár nap alatt, ellenszavazat és nyilvános tervek nélkül szavazták meg a modellváltást.
Szerintük a legracionálisabb döntés az lenne, ha "a kormány haladéktalanul felhagyna romboló intézkedéseivel", és nem hozna létre olyan fenntarthatatlan rendszereket, amelyeket a későbbiekben meg kell majd szüntetni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
