Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is tiltakozik az egyetemek alapítványi fenntartásba kényszerítése ellen, és mindent megtesznek az ehhez köthető visszaélések feltárásáért is.
Az MTA elleni kormányzati támadás kivédésére létrejött Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményében írja, az átalakítás láthatóan nem vezet a felsőoktatás minőségének javulásához, pedig ez lett volna az alapítványi egyetemek létrehozásának egyik alapvető célja.
A másik célkitűzés a nemzetközi rangsorok meghódítása volt, azonban az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak. Bár az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban a vezető egyetemek ugyan magánvagyon kezelésén alapulnak, de a Magyarországon kialakítani kívánt rendszernek ezekhez sincs köze - írják.
A fórum szerint a korábbi példákból jól látható, hogy
a manőverek célja az egyetemek állami ingatlanvagyonának magánkézbe való átjátszása.
Ahogy erről a legfrissebb értesülések szerint a Debreceni Egyetem esetében is szó van.
A tervezett átalakításokról az egyetemek hallgatóinak és dolgozóinak közvetlenül kellene dönteniük, minden részletre kiterjedő tájékoztatást követően - írják. A tájékoztatás azonban a legutóbb modellváltáson átesett egyetemek esetében nemhogy mindenre kiterjedő nem volt, sok esetben egyenesen elmaradt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például a sajtóból tudta meg, hogy náluk is modellváltás lesz. A Kaposvári Egyetemen pedig a parlament oldaláról értesültek a tervezett fenntartóváltásról, hivatalos tájékoztatást nem kaptak.
"A tájékoztatást pedig olyan alapos és nyílt elemzésnek kell követnie, amely kizárja, hogy pusztán hatalomtechnikai eszközökkel keresztülvitt, beláthatatlan következményekkel járó és elhamarkodott változtatásnak essen áldozatul a hazai felsőoktatás" - teszik hozzá az akadémikusok. A nyilvános vitákban és elemzésekben sem bővelkedik a rendszer. A Debreceni Egyetemen pár nap alatt, ellenszavazat és nyilvános tervek nélkül szavazták meg a modellváltást.
Szerintük a legracionálisabb döntés az lenne, ha "a kormány haladéktalanul felhagyna romboló intézkedéseivel", és nem hozna létre olyan fenntarthatatlan rendszereket, amelyeket a későbbiekben meg kell majd szüntetni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
