Az egyetem még idén alapítványi fenntartásba kerülhet, így a hozzá tartozó földterületnek is új tulajdonosa lehet.
Miután a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy delegált tagjaik a szenátusi ülésen is támogassák a modellváltását, csütörtökön rendkívüli ülésén, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa arról, hogy az intézmény alapítványi fenntartóhoz kerüljön.
Ha a fenntartóváltás megtörténik, akkor nem csak az egyetem kerül alapítványi fenntartóhoz, hanem az egyetemhez tartozó hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerülhet – írja a Népszava. A lap úgy tudja, hogy az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, és a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól.
A lapnak nyilatkozó Fábián István, az egyetem korábbi rektora és jelenlegi tanára a felsőoktatásban most zajló folyamatokról elmondta, szerinte az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával kapcsolatban. Illetve az is komoly probléma, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekbe azzal, hogy az egyetem új fenntartójának alapítványába saját embereit ülteti.
Az egyeztetés nélküli és a nyilvánosság kizárásával történt átalakítás ellen egyébként 21 debreceni professzor tiltakozik, az aláírók szerint semmi sem indokolta a szenátus múlt heti rendkívüli ülését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
