Reggel 8 órakor mintegy száz fős, bűnüldözőkből, rendőrségi tárgyalókból, pszichológusokból, mentőkből és tűzoltókból álló csapat lépett be az egyetem területére. Chow Yat-ming rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta: a műveletben rohamrendőrök nem vesznek részt. Chow hozzátette: ha az egyetem épületében további tüntetőket találnak, akkor arra fogják kérni őket, hogy vessék alá magukat orvosi vizsgálatnak, de senkit nem fognak azonnal őrizetbe venni. "A cél az egyetem biztonságának helyreállítása, és a campus mielőbbi újranyitásának elősegítése" - mondta. A tűz- és robbanásveszélyes anyagok és egyéb veszélyes tárgyak eltávolítása mellett a rendőrök bizonyítékokat gyűjtenek arra, amit az egyetem állít feljelentésében, hogy az épületeket több helyen megrongálták.
A campust csaknem két héttel ezelőtt több mint ezer kormányellenes tüntető foglalta el, majd november 17-én súlyos összecsapások törtek ki köztük és az egyetemet körbe vevő rendőrök között. A rendőrök könnygázt vetettek be, majd lezártak minden kijáratot. A területen csaknem 1100 ember maradt bezárva.
A következő néhány napban az egyetemi campuson lévő kiskorúak egyenkénti ellenőrzés után távozhattak, a 18 éven felülieket pedig őrizetbe vették. Mintegy 300 kiskorúnak azonban felvették az adatait azzal, hogy a rendőrségnek jogában áll eljárást indítania ellenük. Egy maréknyi tüntetőnek sikerült különböző módokon elszöknie az egyetem területéről, ahol még ezek után is maradtak civilek. Kedden és szerdán az egyetemi vezetők és a személyzet tagjai egészségügyi dolgozók közreműködésével átvizsgálták a kampuszt további tüntetők után kutatva. Mindössze két embert találtak.
Mindeközben - helyi idő szerint szerdán - Donald Trump amerikai elnök Washingtonban aláírta a hongkongi tüntetőket támogató törvényt, amely előírja, hogy a kormány évente vizsgálja felül Hongkong helyzetét mind pénzügyi, mind emberi jogi szempontból, és felszólítja az elnököt, hogy szankcionálja azokat, akik csorbítják az emberi jogokat a kínai különleges közigazgatási területen. Peking elítélte az amerikai lépést, mert szerinte az durva beavatkozás Kína belügyeibe, és tiltakozását kifejezendő a kínai külügyminisztérium csütörtökön bekérette az amerikai nagykövetet.
Hongkongban immár hat hónapja tart az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni, általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína 50 évig magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.
Tovább folytatódtak a tüntetések a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán - már két napja tart a rendőrök és tüntetők közötti patthelyzet. Rengeteg kép készült az eddigi legsúlyosabb összecsapások alatt, most ezekből láthattok egy összeállítást.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
