Ha szívesen tanulnátok néhány hónapot külföldön, ajánlunk számotokra egy remek ösztöndíj-lehetőséget.
Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia - ezekbe az országokba juthattok el részképzésre a 2019/2020-as tanévben. A Tempus Közalapítvány által közzétett pályázatra alap-, mester- vagy doktori képzésen tanulók is részt vehetnek. A támogatott külföldi részképzés pedig 3-10 hónapra szólhat.
A pályázáshoz szükségetek lesz többek között egy szakmai önéletrajzra, egy motivációs levélre - alap- vagy mesterképzés esetén -, valamint a nyelvtudásotokat is igazolnotok kell. A pályázat leadásának határideje: 2019.02.28.
A támogatásról és a jelentkezésről bővebben itt olvashattok.
Hogyan kerül egy magyar egyetemista egy hongkongi művészeti egyetemre? Miért dönt úgy egy doktoranduszhallgató, hogy meg sem áll a világ másik végéig, és egy argentin kutatóintézetben szerez szakmai tapasztalatot? És mit lehet tanulni a perui dzsungel közepén?
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
