A petíció a hétvégén indult és már több ezren alá is írták - az idei tanév szóbeli érettségi vizsgáinak eltörlését kérik.
A kedd kora reggeli adatok szerint több mint kilencezren írták alá azt a pár napja indult petíciót, ami az idei szóbeli érettségik eltörlését kéri a kormánytól. A reggel folyamán többször is frissítettük az oldalt, és percenként emelkedett az aláírók száma.
Mi a minisztérium álláspontja?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég, sokadszorra is közölte, "az érettségit a tavalyi tapasztalatok hasznosításával, jelenlegi terveink szerint hagyományos módon szervezzük meg". Így a minisztérium idén az írásbelik mellett, a szóbeli vizsgákat is megtartaná. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tették hozzá.
A másik oldal ezzel nem ért egyet. Az aláírók többek között azzal indokolják kérésüket, hogy a tavalyi évhez képest radikálisan megnőtt a napi új fertőzöttek és a napi elhunytak száma is. Ezen felül a 18 éves korosztály az oltási sorrend legvégén van, tehát kevés esélyt látnak arra, hogy sorra kerüljenek júniusig. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához.
Hányan érettségiznek idén?
Az elmúlt húsz évben mindig 100-120 ezer körül volt a vizsgázók száma, az elmúlt öt évben 100 ezer volt a legalacsonyabb szám. 2020-ban is ennyire becsülték az érettségiző diákok számát, és valószínűleg idén sem érint kevesebb diákot a vizsgaszezon.
A 2021-es érettségikkel kapcsolatos legfrissebb híreiket itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
