A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen.

Felsőoktatási szakképzésre idén összesen 11 077-en jelentkeztek. Ez a szám az előző két évhez képest minimális emelkedés, azonban még mindig nem közelíti meg a három évvel ezelőtti az általános felvételi időszakot, amikor felsőoktatási szakképzésre még több mint 15 600-an jelentkeztek. A jelentkezők száma azóta folyamatosan csökket, két éve és tavaly már csak tízezren jelentkeztek ilyen képzésekre.

A legnépszerűbb terület a gazdaságtudományi, a kereskedelem és marketing és a gazdálkodási és menedzsment, a vagy turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakokkal. A második legnépszerűbb terület pedig az informatikai a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus szakokkal. 

Vajon mi lesz a 2020-as szigorítás után?

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele.

Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kerülhet be az egyetemre olyan, akinek nincs meg a nyelvvizsgája és az emelt szintű érettségije. A szigorítás ugyanis csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól. Erről és a szabályokról bővebben itt olvashattok.