Néhány hétig még tuti, hogy tele lesznek az egyetemista csoportok vizsgaidőszakos mémekkel. Úgy gondoltuk, mi sem maradunk ki a sorból, ezért most összeszedtünk hét életérzést, ami többeteknek ismerős lehet ezekben a napokban.
Ti melyik kategóriába tartoztok?
1. Aki az utolsó estére hagyja a több száz oldalas szakirodalom átolvasását.
2. "Most tényleg nem tanultam szinte semmit, úgyhogy nem lesz jó" - majd teleírja az összes helyet, és végül ötöst, de legrosszabb esetben is négyest kap.
3. Aki folyamatosan pánikol...
4. ... és aki egyáltalán nem.
5. A magabiztos, aki nem jön zavarba attól, ha hülyeséget mondott.
6. Aki könyörgéssel és a könnyeivel próbálja meggyőzni az oktatót.
7. És végül: aki már decemberben letudta a vizsgákat.
A legtöbb fővárosi és vidéki egyetemen a következő két-három hétben véget érnek az első félévet lezáró vizsgák. Itt megnézhetitek, hogy pontosan meddig kell még kitartaniuk a hallgatóknak a különböző egyetemeken. Sőt, néhány tippet is adunk, amelyekkel kibírhatóbbak lehetnek ezek a hetek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
