Cikkünkből kiderül, milyen karrierlehetőségek várnak a frissen végzett gyógypedagógusokra, valamint az, hogy mekkora a bérszakadék a közszféra és a magánszektor fizetései között
Noha évről-évre a legnépszerűbb alapképzések között szerepel a gyógypedagógia, mégis nagy hiány mutatkozik gyógypedagógusokból, aminek egyik oka a pályaelhagyás
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb statisztikái szerint a pályaelhagyók közül többen általános iskolai tanítóként, pedagógiai asszisztensként, általános irodai adminisztrátorként vagy bolti eladóként helyezkedtek el. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.
A szakmára egyébként továbbra is a nőtöbblet jellemző: a 2021-ben végzettek mindössze 2,57%-a volt férfi. Változatlanul a központi országrész biztosítja számukra a legtöbb munkalehetőséget, a diplomások több mint 34%-a helyezkedett el Budapesten vagy az agglomerációban.
A közoktatásban elhelyezkedő gyógypedagógusok bérét szintén az új státusztörvény és a pedagógus bértábla szabályozza, ennek értelmében így alakul 2024-től az egyes fokozatok tekintetében a minimumfizetés:
A magánszektorban azonban ennek a sokszorosát is megkereshetik a jó szakemberek. Főleg budapesti egészségügyi központokban nem ritka a 15-20 ezer forintos órabér sem egy konzultációért, gyógypedagógiai vizsgálatért vagy fejlesztő foglalkozásért, de az egészségügyi intézményeken kívül praktizáló gyógypedagógusok díjazása is 6-8 ezer forint közül mozog.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
