Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy mennyit lehet keresni és milyen gyorsan tudtok elhelyezkedni például mérnökinformatikusként.
Évről évre a legnépszerűbb szakok közé tartoznak az informatikai képzések, a munkaerőpiacon folyamatosan nagy a kereslet a naprakész tudással rendelkező fiatal szakemberek iránt. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai a 2021-ben diplomázott hallgatók elhelyezkedéséről adnak átfogó képet.
Informatikus képzési területen az alapképzésen szerzett diplomával átlagosan bruttó 646 200 Ft kezdő fizetést lehetett hazavinni, és az egyetem befejezése után nagyjából 1 hónap alatt sikerült elhelyezkedniük a pályakezdőknek, akiknek a 96%-át a versenyszféra szippantotta fel.
Így alakult a 2021-ben alapképzésen diplomát szerzettek bruttó átlagjövedelme az egyes szakoknál:
A mesterdiplomát szerzett pályakezdők bruttó átlagfizetése pedig a következők szerint oszlott meg:
A felmérésben részt vevők majdnem 60%-a már az egyetem befejezése előtt is dolgozott vagy gyakornokként munkát végzett. A végzettek továbbra is Budapesten és Pest vármegyében helyezkednek el a legnagyobb arányban, közel 47%-uknak van ebben a régióban a lakóhelyük. A frissdiplomások nemek szerinti megoszlása változatlanul masszív, 83%-nyi férfitöbbséget mutat, a képzést befejező női hallgatók aránya nem éri el a 17%-ot.
A mesterképzésen diplomát szerzett fiatalok átlagban bruttó 897 207 Ft-ot kerestek, és lediplomázás után kevesebb mint egy hónap alatt munkába álltak – ezekből az adatokból is látszik, hogy még mindig megéri MA-t végezni, ha gyorsan szeretnétek állást találni és jóval többet keresni, mint pusztán egy BA-s diplomával. A mesterképzésen végzettek többsége egyébként a BME-n és az ELTE-n diplomázott, és 65%-uk tudott egyből elhelyezkedni szoftverfejlesztőként.
Korábbi, pályakezdő fizetéseket vizsgáló cikkünkben a gazdálkodási és menedzsment szakot végzettek átlagjövedelmét és elhelyezkedési lehetőségeit néztük meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
