Támogatást kaphatnak a fiatalok: jövőre feleannyi önerő kellhet az első lakásvásárláshoz

Nehéz helyzetben vannak a fiatalok a lakhatás terén. A családtámogatások várható szigorodása pedig tovább ronthatja a lakáshoz jutási lehetőségeket.

Az MNB közzétette az idei Makroprudenciális jelentését, ami az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit vizsgálja. Emellett friss tervet is készít a fiatalok számára, akik első lakásuk megvásárlása miatt hitelt vennének fel – írta meg a Portfolió.

A jegybank szerdán bejelentette, hogy az egységesen 80 százalékos hitelfedezeti (LTV) korlát célzott javítását tervezi 2024 első felében. Ez azt jelentené, hogy az első lakást vásárlók kötelező önerejének csökkentését hagyná jóvá. A jegybank tervei szerint:

a 20 százalékos önerőelvárás helyett 10 százalékos önerőelvárás vonatkozna a fiatal, első lakást vásárló hitelfelvevőre.

Tehát egy 30 millió forintos lakás megvásárlása esetén 3 millió forint könnyítést jelentene az önerőnél.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.